De nem ám! Miért állítom ezt ilyen határozottan? Ime a tények.

Platón a Timaioszban leírja: "azzal a szorossal szemben, amelyet ti Heraklész oszlopainak hívtok, volt egy sziget, amely nagyobb volt, mint Líbia és Kisázsia együttvéve."

Platón idejében Líbia területét nem tudjuk km2-re pontosan meghatározni, ellenben Kisázsiáét már eléggé pontosan. Kisázsia (ma Anatólia) Törökország területének 780 580 km2-nek a 2/3-a, azaz 520 387 km2.
1. számú tény: Atlantisz szigetének területe lényegesen nagyobb volt mint 520 387 km2.

Tovább.
Platón a Kritiászban leírja: "...gadeirainak neveznek.....az ottaniak nyelvén a Gadeirósz...."
2. számú tény: Gadeirósz ma Cadiz, Dél-Spanyolországban, a Gibraltári szorostól 110 km-re.

Tovább.
Platón a Kritiászban leírja: "Fiúgyermekből öt ikerpárt nemzett és......az egész Atlantisz szigetét tíz részre osztva......mindegyiknek.....nagy kiterjedésű földet adott.
3. számú tény: a több mint 520 387 km2 terűletű sziget tíz részre osztva egyenként több mint 52 038,7 km2.

Tovább.
Platón a Kritiászban leírja: "Utána született ikertestvérének, aki osztályrészül a sziget szélét kapta Heraklész oszlopaitól addig a földig, amelyet azon a vidéken ma gadeirainak neveznek....."
4. számú tény: Ennek az ikertestvérnek is az osztályrésze több volt, mint két tized, azaz 104 077 km2.

Eddig a tényekkel, és most felteszem a kérdést. A ma elfogadott Heraklész oszlopai (a Gibraltári szoros két oldala) és Cadiz közötti part széle maximálisan hány km2? Ugye, a legjobb akarat mellett sem tehető 5 500 km2-nél többre?Nézzenek csak a térképre, kérem!

Végső következtetés mindezekből: Cadiz adott mint fix pont, a Heraklész oszlopai pedig jóval távolabb kell, hogy legyenek Cadiztól, mint 110 km. Hogy mely irányba? Platón ezt is leírja, de ez már a következő elemzésem témája lesz.