Kedves Gabriella! Ha azt mondom - MINDEN EMBERT T U D J A az IGAZSÁGOT - elhiszed-e? Minden ember anyagi testében ember, de VAN Lelke, és Szelleme, amelyek által Örök Életű, HALHATATLAN!!! Ist

Kedves Klári. Jó a könyved. Igaz. Külön tetszik az a mondat, -- avagy miként tudom gyarapítani a haragosaim számát? Valóban az embert lenézik, hülyének tartják, megharagszanak rá, hogy lejáratja ez

Kedves Mária. Megpróbálok válaszolni az üzenetedre. Az Inkarnáció azt jelenti, hogy a lelkek - Örök Életű Szellemi Lények sok-sok életet élnek a Földön. Az első Földre-születés előtt már éltek Fenn

ez is a föld és a tenger aljára meriti az emberiséget, ez a sok alkohol

sörök.jpg

Előző írásomban (Heraklész oszlopai nem Gibraltárnál vannak) Platón segítségével megcáfoltam Heraklész oszlopainak ma elfogadott helyét. Most -szintén Platón segítségével- elemezni fogom, hogy merre nem lehetnek és merre lehetnek Heraklész oszlopai. Platón a Timaioszban leírja: „azzal a szorossal szemben, amelyet ti Heraklész oszlopainak hívtok”………„Nos, ez az egész egy kézbe tömörült hatalom egyetlen rohammal próbálta egykor leigázni a ti és mi földünket, s mindent ami a szoroson belül fekszik.” Magyarázatok: „szoros” = a Heraklész oszlopai közötti tengeri átjáró „egy kézbe tömörült hatalom” = Atlantisz területe „a ti és mi földünket” = Görögországot és Egyiptomot, mert ezt az egyiptomi papok mesélik a görögöknek. „ami a szoroson belül fekszik” = a szorostól Görögország felé, mert Platón szemszögéből nézve csak ez lehetett „belül”. Amit az előző írásomból már tudunk, hogy Cadiz Atlantisz határának egyik pontja volt, és hogy lényegesen több mint 110 km után jutunk el Atlantisz partvidéke mentén Heraklész oszlopaihoz. Figyelembe véve a görögöknek az i.e. 700 körüli hajózási szokásaikat (amikor is az oszlopoknak a Heraklész nevet adták), nem mondhatjuk, hogy ők ekkor már behajózták volna Európa és Afrika nyugati partjait, hiszen még a Földközi tenger nyugati medencéjét sem ismerték részletesen (I.e. 5. században Szicília környékét még Herodot is a görögök által ismert világ egyik végének tekintette.), ezért nem is célszerű a szorost és Heraklész oszlopait Cadiztól északra, nyugatra vagy délre keresni. Cadiztól kelet felé kell tehát indulnunk, ha meg akarjuk találni azokat az oszlopokat, melyeket a görögök Szolón idejében Heraklész néven ismertek. A sorrend ezek után Cadiz, tőle keletre Heraklész oszlopai, tőle keletre pedig Görögország. Izgalmasnak igérkezik a keresés, de ez már ismét a következő elemzésem témája lesz.

A fenti cím alatt nem régen megjelent témában várom szavazásukat.

De nem ám! Miért állítom ezt ilyen határozottan? Ime a tények. Platón a Timaioszban leírja: "azzal a szorossal szemben, amelyet ti Heraklész oszlopainak hívtok, volt egy sziget, amely nagyobb volt, mint Líbia és Kisázsia együttvéve." Platón idejében Líbia területét nem tudjuk km2-re pontosan meghatározni, ellenben Kisázsiáét már eléggé pontosan. Kisázsia (ma Anatólia) Törökország területének 780 580 km2-nek a 2/3-a, azaz 520 387 km2. 1. számú tény: Atlantisz szigetének területe lényegesen nagyobb volt mint 520 387 km2. Tovább. Platón a Kritiászban leírja: "...gadeirainak neveznek.....az ottaniak nyelvén a Gadeirósz...." 2. számú tény: Gadeirósz ma Cadiz, Dél-Spanyolországban, a Gibraltári szorostól 110 km-re. Tovább. Platón a Kritiászban leírja: "Fiúgyermekből öt ikerpárt nemzett és......az egész Atlantisz szigetét tíz részre osztva......mindegyiknek.....nagy kiterjedésű földet adott. 3. számú tény: a több mint 520 387 km2 terűletű sziget tíz részre osztva egyenként több mint 52 038,7 km2. Tovább. Platón a Kritiászban leírja: "Utána született ikertestvérének, aki osztályrészül a sziget szélét kapta Heraklész oszlopaitól addig a földig, amelyet azon a vidéken ma gadeirainak neveznek....." 4. számú tény: Ennek az ikertestvérnek is az osztályrésze több volt, mint két tized, azaz 104 077 km2. Eddig a tényekkel, és most felteszem a kérdést. A ma elfogadott Heraklész oszlopai (a Gibraltári szoros két oldala) és Cadiz közötti part széle maximálisan hány km2? Ugye, a legjobb akarat mellett sem tehető 5 500 km2-nél többre?Nézzenek csak a térképre, kérem! Végső következtetés mindezekből: Cadiz adott mint fix pont, a Heraklész oszlopai pedig jóval távolabb kell, hogy legyenek Cadiztól, mint 110 km. Hogy mely irányba? Platón ezt is leírja, de ez már a következő elemzésem témája lesz.