Előző írásomban (Heraklész oszlopai nem Gibraltárnál vannak) Platón segítségével megcáfoltam Heraklész oszlopainak ma elfogadott helyét. Most -szintén Platón segítségével- elemezni fogom, hogy merre nem lehetnek és merre lehetnek Heraklész oszlopai.

Platón a Timaioszban leírja: „azzal a szorossal szemben, amelyet ti Heraklész oszlopainak hívtok”………„Nos, ez az egész egy kézbe tömörült hatalom egyetlen rohammal próbálta egykor leigázni a ti és mi földünket, s mindent ami a szoroson belül fekszik.”
Magyarázatok:
„szoros” = a Heraklész oszlopai közötti tengeri átjáró
„egy kézbe tömörült hatalom” = Atlantisz területe
„a ti és mi földünket” = Görögországot és Egyiptomot, mert ezt az egyiptomi papok mesélik a görögöknek.
„ami a szoroson belül fekszik” = a szorostól Görögország felé, mert Platón szemszögéből nézve csak ez lehetett „belül”.
Amit az előző írásomból már tudunk, hogy Cadiz Atlantisz határának egyik pontja volt, és hogy lényegesen több mint 110 km után jutunk el Atlantisz partvidéke mentén Heraklész oszlopaihoz.

Figyelembe véve a görögöknek az i.e. 700 körüli hajózási szokásaikat (amikor is az oszlopoknak a Heraklész nevet adták), nem mondhatjuk, hogy ők ekkor már behajózták volna Európa és Afrika nyugati partjait, hiszen még a Földközi tenger nyugati medencéjét sem ismerték részletesen (I.e. 5. században Szicília környékét még Herodot is a görögök által ismert világ egyik végének tekintette.), ezért nem is célszerű a szorost és Heraklész oszlopait Cadiztól északra, nyugatra vagy délre keresni.

Cadiztól kelet felé kell tehát indulnunk, ha meg akarjuk találni azokat az oszlopokat, melyeket a görögök Szolón idejében Heraklész néven ismertek. A sorrend ezek után Cadiz, tőle keletre Heraklész oszlopai, tőle keletre pedig Görögország. Izgalmasnak igérkezik a keresés, de ez már ismét a következő elemzésem témája lesz.