Még 1999-ben az akkor indult, általam szerkesztett Táltos Ménhír hasábjain elindult egy cikksorozatom, amely a A MáGia uRainak nyomai a világban és Kárpát-medencében hosszú címet viselte. A Ménhírben ez a sorozat 5 számot élt meg. Nem idetartozó okok miatt nem folytattam. A sorozat vezérfonala egy - akkor kezdeti stádiumban lévő - 1998-as felismerés és annak kutatása volt. Nevezetesen a Pilis és az egyiptomi Gizai piramisok közötti összefüggés. Ez akkor, a piliskutatásban teljesen új téma volt.

Röviden összefoglalva a Pilisben is található három olyan (gúla v. piramis-alakú) hegy, amelyek a Gizai piramisok elrendezése szerint helyezkednek el. Ezek pedig az Orion (Nimród) csillagkép úgynevezett övcsillagainak mintáját követik pontosan. Ennek bővebb kifejtése a sorozat második részében (Piramisok Egyiptomban és Magyarországon alcímmel) került kifejtésre. Szerencsére akkoriban és azóta is sokan olvasták a cikket, nem nevezném tanulmánynak, pedig akkor még a MáGia uRainak nyomaiban csak az első lépéseket tettem meg.

Az azóta eltelt idő alatt már sikerült jócskán előre jutni, a kezdetekhez képest már egy egészen kerek elmélet körvonalazódott ki a múltat homályban tartó ködfelleg alól. Ez az elmélet - bár a Ménhírben nem folytattam - nem bújt el az érdeklődők elől, hiszen az elmúlt években hál\' istennek számtalan előadást tarthattam a legkülönbözőbb helyeken széles e hazában, A Pilis rejtély címmel, sőt készülőben van ennek a könyvváltozata is. Ezért nem is kellene aggódnom, hogy az "elméletem" más szerzők tollából is időről-időre felbukkan, persze forrásmegjelölés nélkül. Békés ember vagyok, nem szoktam haragudni ezért, csak somolygok rajta. De mégis kell kicsit aggódnom, ugyanis újabban, már saját maguk gondolataként is feltűntetik. Ez pedig már - mivel nem jelölik meg forrásukat - plágium. Sőt, már néhányan odáig merészkedtek a morzsaszedegetésben, hogy az említett írásom elemeit - gyaníthatóan a témában való teljes járatlanság miatt - súlyos hibákkal tűzdelik tele. Így fordulhat az elő, hogy mára a Pilisben már nem is egy Nimród csillagkép bukkan fel, hanem kettő, sőt több is. A miért lenne kettő Nimród? kérdésre értelmes válasz nem, csak valami kesze-kuszaság hallatszik.

Mások - amint az a szerző is, aki most írásra késztetett - pedig összehord sok mindent tőlem is, másoktól is, és hatalmas zavart okoz az olvasóban, hiszen, ahogy már írtam, súlyos hibákat ejt az eredeti szöveg átírása során. Nem szeretném megbántani azt a neves (sokak által ismert) szerző-előadót, akitől legutóbb olvastam vissza elméletemet, hiszen bizonyára jó szándék vezérelte amikor átírta az írásomat. A cél nyílván az, hogy lapján keresztül sokan ismerkedjenek meg múltunk titkaival. Csak... Ha szerette volna, szívesen elmondom neki az új részleteket, hogy ne írjon annyi zavarosat, ha már egyszer földik vagyunk (Aradi-Váradi). De nem szerette volna. Ha szerette volna, beülhetett volna bármelyik előadásomra az elmúlt 3-4 évben, hogy megértse a Pilis rejtélyének egy darabkáját. De ezt sem akarta, pedig többször is adtunk elő egy rendezvényen. Ha már megírta, szívesen elolvastam volna, hogy legalább a legsúlyosabb hibákat kijavítsam az írásban. De ezt sem...

Sőt arra sem vette a fáradtságot, hogy az általam az írásban hagyott igen komoly tévedésnek utánanézzen. Nem, szolgai módon lemásolta és ezzel igazolta, hogy minden egyes mondatát tőlem vette át. Pedig ez olyan hiba volt - lényegen nem változtatott - de akkor magamat komolytalanná tehettem volna vele. Máshol ez a mondat nem olvasható, csak ebben az általam írt cikkben. Most viszont még több olvasóhoz jutott el, és aki tudja, hogy ez butaság, az egész elméletnek hátat fordít, ami pedig baj lenne. Sajnos a kolléga úr itt belesétált a "fogalmamnincsmitollózokösszedebiztossiker" csapdájába. Ugyanis ő még nem tudja, pedig néhány éve (a Táltos Ménhírrel egy időben jelent meg az ő lapja is, ami akkor külsőre meglepően hasonlított a miénkre) szerkeszti és írja a lapját, hogy ami nyomtatásban megjelenik nem "szentírás" és nem szabad fenntartás nélkül átvenni. Mert előbb-utóbb kiderül...

De nézzük kicsit részletesebben miért is háborgok. A kifogásolt írás a Mani-fesztum című lap 2003. januári számában jelent meg, "Isten áldd meg a magyart..." 5. részeként. A korábbi részeket nem olvastam, ezt is másoktól kaptam meg, akiknek feltűnt az, aminek fel kellett tűnnie. Előbb néhány gondolat a cikkből, ami a rossz megfogalmazás miatt kiigazítható (dőltbetűs részek a Mani-fesztumból valók Váradi Tibor cikkéből): "Meglepő lehet, hogy egy-két híres és közismert piramis - mint például a gízai piramisok, amik (sic!) talán a legismertebbek - megépítésében igencsak benne volt az ősmagyarok keze. Az Egyiptomban élő magyar törzsek az Orion iránti tiszteletből építették - azt most ne boncolgassuk, hogy mi módon és milyen módszerekkel." Meglepő valóban, mert erre bizonyítékunk nincs, csak gyanítható, hogy az egyiptomi kultúránál idősebb szkíta kultúrkörben élőknek lehetett köze a gízai piramisokhoz. Az pedig, hogy az Orion iránti tiszteletből építették, teljes melléfogás. Az Orion elnevezés a sokkal későbbi görögkorból származik. Ha ők Oriont tisztelték volna, elég nagy bajban lennénk. Az egyiptomiak természetesen Ozíriszt tisztelték ebben a csillagképben és a fáraók haláluk után, ahogy ezt a piramisszövegeknek említett halotti, mágikus rigmusok is írják, Ozírisszé váltak és az égbe szálltak, hogy ott elfoglalják méltó helyüket. Ha szkíta népek voltak az építők, akkor sem Oriont, sem a nála korábbi Ozíriszt, hanem az első szkítát, Nimródot vagy ahogy a görögök említik Szküthészt tisztelték ebben a csillagképben. "Ha szellemi segítséggel megnézzük, hogy a Szfinxet mihez hangolták, akkor a Szíriuszhoz vezetnek a szálak. Egymás mellett van két fontos alkotás: az egyiptomi nagy piramisok, mellette pedig a Szfinx, s az egyiket az Orionra, a másikat a Szíriuszra hangolták, pont két olyan csillagképre, ami a magyarság vallásában, hitében nagyon meghatározó volt." A szellemi segítséget nincs jogom kétségbe vonni a Szfinx kapcsán, de semmi jel nem utal arra, hogy neki a Szíriuszhoz lenne bárminemű köze is. A kutató, aki az egész piramis ügyet elindította (Robert Bouval), évekig tartó kutatásai során sem jutott erre a következtetésre. Ellenben arra talált bizonyítékot, számítógépes csillagászati programok segítségével, hogy a feltételezett építés időpontjában (Kr.e. 10.500) a Szfinx hajnalban a felkelő Oroszlán csillagképre nézett. Ez a vizsgálat igazolta, hogy a kamrák folyosói ebben az időben a (most) Orion csillagkép egyik övcsillagára ill. a Szíriuszra mutattak. A másik komoly elírás, hogy a Szíriusz csillagkép lenne. "Sajnos" ő csak egy csillag, méghozzá az északi félteke legfényesebb csillaga. Téli éjszakákon Magyarországról is gyönyörűen látható kékes sziporkázása. A Szíriusz a Nagy Kutya csillagkép egyik csillaga, ami Nimród-Orion kutyájaként is megjelenik mindkét mitológiában. Ez a csillagkép (a teljes) Egyiptomban Íziszként jelenik meg, aki Ozírisz testvére és felesége is volt.

Ezután több bekezdés - nem idézem őket, elolvasható mindkét lapban - is a kettős koronázás lehetőségével foglalkozik, hasonló mondatokkal, mondatszerkezetekkel, kifejezésekkel. Az idézett írás felépítése rendkívüli módon hasonlít az általam sokkal korábban megfogalmazottakra. De most nézzünk konkrét részleteket:

Aradi 1999: A "pilisi csillagkép" három fő hegyre épül: Árpádvár, Rám-hegy, Magas (Mágus) hegy. Ezek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése pontosan megegyezik a 3 gízai piramiséval és természetesen az Orion övével.
Váradi 2003: Ez a három képződmény a Rám-hegy, az Árpád vár és a Magas-hegy. Ennek a három pilisi képződménynek az egymáshoz való viszonya, helyzete aránya pontosan megegyezik a három gizai piramiséval, és természetesen az Orion övvel.
Megjegyzésem: Ha valaki elolvassa azonnal szembeötlik az azonosság (ez már nem nevezhető hasonlóságnak sem). Ha Váradi Tibor vette volna az erőt és a térképen megnézi a hegyeket, nem keverte volna a sorrendjüket, mert az bizony fontos. De folytassuk!
Aradi 1999: Miután a három piramishegy együtt volt, meg kellett találni a többi azonosságot is. Szfinx! Hol van a Pilisben szfinx?
Váradi 2003: Felmerülhet a kérdés, hogy mi az a hely, ami megfelel a Szfinxnek. Vagyis, mi hozza le a szíriuszi erőket? Hol van a pilisi Szfinx?
Megjegyzésem: Nos, itt sincs túl nagy különbség. A szíriuszi Szfinxről már beszéltem, azt most újra nem említem. Illetve mégis! Az égen a Szíriuszt úgy lehet a legkönnyebben megtalálni (ha nem vennénk észre a fényességét), hogy az Orion övének meghosszabbított vonalát kell figyelnünk, kb. 7x-es távolságát rámérni a képzeletbeli egyenesre és máris a Szíriuszhoz jutunk. Ez a távolság pedig Egyiptomban nem a Szfinx és a Pilisben pedig nem Dobogókő. Mindkettő túl közel lenne és az irányuk sem stimmel. Hamár a teljes csillagképet itt is és ott is mérnöki pontossággal leképezték, ekkora hibát nem követtek volna el. Sajnos Váradi Tibor nem tud(hat)ja, hogy a Pilisben megtaláltuk ezt a helyet és nem árulok el titkot vele, ha elmondom, hogy ezen a helyen ősi kultuszhely maradványai vannak feltárva jó néhány évtizede. És ez - ismétlem - nem Dobogókő. De nézzük tovább, mert a "pilisi Szfinx" valóban Dobogókőnél van, de nem olyanformában, ahogy Váradi úr írja, ill. nem írja, hiszen a valóság nem illik a szíriuszi képletbe. De a kezdet megint csak kínosan hasonló.
Aradi 1999: Újra a térkép került elő és ekkor döbbenetes látvány tárult a szemem elé... A Pilis-térkép kinagyított részén lehet látni, Dobogókő körül. Ez pedig egy hatalmas, kiterjesztett szárnyú Turul madár, mint turistaút... És vajon hogyan lehetséges, hogy a madár szívében, tehát szerves részét képező, Dobogókő-szikla elhelyezkedése, távolsági aránya pontosan megegyezik az egyiptomi Szfinx és a piramisok arányaival.
Váradi 2003: Ha az ember kezébe vesz egy felnagyított pilisi térképet meg egy egyiptomi ábrát, ami pontosan jelzi a piramisok és a Szfinx helyzetét, s el kezd kutatni, észreveszi, hogy a Szfinx éppen Dobogókőre esik. Ez azt jelenti, hogy Anyahita erőit Dobogókő jeleníti meg. Különféle számításokat is végeztek azok (!), akik ebbe még jobban belemélyedtek, és kiderült, hogyha a különféle adatokat az ember összeveti, megfelelteti egymásnak, és e távolságokat, arányokat, megvizsgálja, szorozza, összeadja és kivonja, az a megdöbbentő eredmény jön ki, hogy a pilisi három hegy számadatai, és ezeknek a különféle variációi 90%-ban megfelelnek az Egyiptomban található három nagy piramisénak.
Megjegyzésem: Elég világos, nem? Nálam hosszasan következnek a számadatok, a precessziótól, a távolsági arányokig. Ezt Váradi úr nem közölte, inkább egy elég összevissza mondatban utalt rá, hogy ezeket nem ő számolta ki, hanem, akik jobban belemélyedtek, mint ő. De csak ezt a részt adta ki a kezéből. Ez talán túl sok volt már. A számadatok végén a következő megállapítást tettem, amit nála is olvashatunk:
Aradi 1999: Ez csak néhány, de fontos egyezés az adatok sorában, és amikor ennek az adathalmaznak a 90%-a megfelel egy több ezer kilométerre lévő épületkomplexum adataival, arra lehet, hogy véletlen, csak nem hiszi el senki.
Megjegyzésem: Csak a szerénység és az esetleges tévedés mondatta velem a 90%-ot, ugyanis ha valaki kiszámolja ugyanezt, magasabb arány jön ki, szinte 100%. De persze, megmondta, hogy ő nem mélyedt bele. Rendben... De még mindig nincs vége (sajnos) az átvételeknek.
Aradi 1999: Egyedül a Magas- (Mágus) hegy lóg ki a sorból. A kúpja meglehetősen sérült, az egykori piramisszerűsége kevésbé látványos.
Váradi 2003: Sajnos ezeket a beavatási központokat próbálták tönkretenni, például a Magas-hegynek, vagy ahogyan régen hívták, a Mágus-hegynek a kúpja már erősen sérült, de ez szándékos rongálás eredménye.
Aradi 1999: Sokan azt feltételezik, hogy a három piramis a föld alatt összeköttetésben áll. Azt hogy a pilisi hegyeinknél ez így van, mindenki megmérheti, aki megtanult földalatti üreget illetve alagutat mérni. Ha itt így, akkor ott is így.
Váradi 2003: Érdekes, hogy az egyiptomi három nagy piramis alatt mesterséges folyosókat hoztak létre, ami a három piramist összeköti egymással. Talán nem meglepő, hogy a Pilisnek ezt a három hegyét szintén földalatti üregek kötik össze, a különbség annyi, hogy csak ezek természetes üregek. (Pontos idézet a magyartalanság miatt. Aradi)
Megjegyzésem: Persze, hogy nem meglepő, mivel 4 éve leírtam. De mielőtt leírnám a legnagyobb bakit, amit elkövettem és Váradi úr is vakon átvett, még néhány azonosság.
Aradi 1999: Szántai Lajos (Jéé, én megadtam a forrást!) egyik előadásából tudhatjuk, hogy annak idején - feljegyzések szerint - a Rám-szakadék fedett volt, és fontos szakrális szerepet játszott a térség életében és I. Béla királyunkéban is. Minden jel arra mutat, hogy ez is egy mesterséges építmény.
Váradi 2003: A Rám-szakadékról érdekességként megemlítném, hogy régebben fedett volt és fontos szerepet játszott a magyarság életében.
Megjegyzésem: Nincs megjegyzésem!

És most jöjjön a gyöngyszem, ami, ha Tibor odaírja, hogy a forrás Aradi Lajos cikke, mentesítette volna ugyanattól, amit én kaptam ezért súlyos hibáért, a hozzáértőktől.
Aradi 1999: De most jön a legfontosabb bizonyíték (hangsúlyozom ezt akkor gondoltam és balga módon összekevertem két csillagképet). Az égre (az Orion-övre) pillantva ugyanis azonnal fel kellene, hogy tűnjön, hogy a középső csillag a legfényesebb. És ha az elfogadott, hogy Egyiptomban ezt mintázták meg, akkor ennek a fényességnek is jelentkezni kell a középső piramis estén is, ahogy ez jelentkezik a Rám-hegy energetikai csomópontjában... Csak segítségül, hogy a Szfinx is a középsőhöz kapcsolódik.
Váradi 2003: Van itt még egy fontos jelenség. Az Orion csillagképnek a legfényesebb csillaga a középső csillag. Viszont a három piramis közül mégis a Kheopsz-piramist emelik ki, az pedig nem a középső, hanem az egyik szélső. A beavatás a középső, a Kefrén-piramisban történt meg, s ennek a pilisi megfelelője a Rám-hegy. A Szfinx is a középső piramishoz kapcsolódik, tehát Dobogókő a Rám-heggyel van egyfajta szellemi összeköttetésben.
Megjegyzésem: Ez nevezik végzetes tévedésnek. Persze nem számomra végzetes, hiszen én ezt időben, bár a cikk megjelenése után korrigáltam és végül is ez a tévedés vezetett az elmélet kiteljesítéséhez, hanem Váradi Tibor számára nevezhető végzetesnek, aki sajnálatos módon lemásolta és ebből kifolyólag hibás következtetésre jutott, miszerint a Kefrén piramis lenne a fő beavató hely. Ha egy előadásomat is végig hallgatta volna, tudhatná, hogy mi az egész beavatási ceremóniának a lényege Egyiptomban és mi az a többlet amivel a Pilis rendelkezik legalább Atilla királyunk óta.

A titok pedig a Sas (Aquila) csillagképben rejlik, aminek van 3, a Nimród-Orion csillagképével megegyező hármas csillagcsoportosulása, amit én annak idején tévedésből(?) összekevertem a másikkal. De ezután én felnéztem az égre... És hogy mi mutatkozott meg? Azt majd Váradi Tibor is elolvashatja A Pilis rejtély című könyvemből.

(2003) Váradi Tibor kérésére nyomtatott formában nem jelent a Dobogó folyóirat hasábjain, amit én teljesítettem. Az ő által szerkesztett folyóiratban, az ominózus cikket követően, egy interjú készült velem, amiben - többszöri átírás után - végül is tisztázódott a helyzet. A téma érdekessége viszont megköveteli, hogy az új olvasók ill. a téma iránt érdeklődők tisztánlátása érdekében, ez az írás itt, az én saját honlapomon elérhető legyen.

A „mágia urainak” nyomai a világban és a Kárpát-medencében

Azt mindenki tudja, hogy a világ számtalan részén – minden kontinensen – csodálatosnak és érthetetlennek tartott, ősrégi kultúrák nyomai találhatók. Ezek lehetnek apróbb, a „megcsinált történelem” menetébe be nem illő kulturális nyomok vagy hatalmas építmények, amelyek megépítése még a legmodernebb technikákkal is komoly fejtörést okozna illetve, mint azt többek között a „Nagy Piramisról” építészek nyilatkozták: „… felépíthetetlen…”.
Pedig ezek ott vannak a sivatagban, hegyek tetején, mocsarak közepén, vagy éppen csöppnyi óceáni szigeteken. Több száz éve borzongással, csodálattal nézik, vizsgálják tudósok, laikusok, önjelölt szakértők, ezoterikusok, ufó-kutatók.

Számtalan elképzelés született építésükkel kapcsolatban a komoly tudományostól kezdve, a földönkívüliekig bezárólag. Mindenki számára elfogadható elmélettel senki nem tudott eddig előállni. Ezt persze tőlünk sem kell várni. Hiszen, ha a tudós állít fel egy elméletet – maradjunk a „Nagy Piramis”-féle rámpa elméletnél, amit a világ összes iskolájában tanítanak – az ellentábor, a piramidológusok, ezoterikusok, azonnal ellenáll (csak megjegyzésképpen, a józan paraszti ész alapján, teljes joggal), hogy a segéd rámpa megépítése kétszer akkora munka lenne, mint maga piramis. Mégis amit egy tudós állít, rövid idő alatt elfogadottá válik, még ha „házon belül” bevallják annak lehetetlenségét. Ezt mégis jobbnak látják és ártatlanabbnak, mint belátni azt, hogy az ősök olyan tudás birtokában lehettek ill. voltak, ami a tudomány szerint nincs és nem is létezhet.

Ez a tudás nem más, mint a mágia, amivel hegyeket mozdíthatunk, vizet fakaszthatunk, tengereket választhatunk ketté, az időjárást befolyásolhatjuk. És gigantikus építményeket is emelhetünk. Ezt a tudást viszont, amit egykor a magasok, mágusok, magurok, magarok, magyarok tudtak, el kellett felejtetni, hogy ne legyenek már jobbak, többek azoknál, akik ezt nem tudták, nem művelték. Azt hogy miért hagytuk, hogy elfejtessék velünk, más lapra tartozik, de szerencsére nyomaiban megmaradt. Keveseknek megadatik manapság is ennek gyakorlata, és szerencsére néhányan át is adják ezt a tudást az arra érdemeseknek. (lásd: Wass A.: Hagyaték)

Hermész Triszmegisztosz (az egyiptomiak Thot istene, aki az írást, a földművelést, tudományokat hozta Egyiptomba, Atlantiszról) szerint: ami lent, az fent, ami kint, az bent. Ez a mi esetünkben annyit jelent – ha már az előbb tisztáztuk kik a MáGia uRai – hogy amennyiben a nagyvilágban nyomokat hagytak, találunk-e itthon is, hiszen az utóbbi néhány évszázad idegen érdekeltségének „nagy érdeme”, hogy ami kint van az mindig jobb, érdekesebb, izgalmasabb. El kell keserítenem néhányukat. Találunk, és többet is, mint gondolnánk.

Ebben a sorozatunkban ezeket az összefüggéseket próbáljuk feltárni, de csak továbbgondolásra ösztönözve mindenkit és nem kijelenteni, dogmatizálni. Mindenki saját hite, tudása szerint fogadja be vagy meg a sorozat részeit.
Az előbb azt mondtuk, hogy itthon – ez alatt mindig a Kárpát-medencét kell érteni – is találunk a világcsodáknak megfelelő építményeket. De hiszen nem ismerünk egyet sem! Pont ez az! Sikerült elérni, utóbbi időben, hogy az itthoni csodára oda sem figyelünk, észre sem vesszük, de főleg el sem hisszük, hogy létezhetnek. Az alábbiakban néhány világcsodát és hazai megfelelőjét mutatjuk be.

Elöljáróban csak annyin kellene elgondolkodni, hogy minden csodának van megfelelője nálunk, a világban szétszórtan létező piramisoknak, ménhíreknek, kőköröknek, rejtélyes vonalaknak és még sok minden egyébnek. Ez pedig csak egyet jelenthet, hogy a Kárpát-medence kultúrája mindig is központi szerepet játszott, amióta világ a világ. Tehát ez a kultúra egy központból áradt szét, jeleit, nyomait mindenhol letéve, meghagyva az utókornak. A nagy meglepetés akkor következik be, amikor ezt egyre többen felismerik és beismerik. Talán már nem kell rá sokat várni!

Bemelegítésként csak két régészeti lelet, igaz hogy az első nem kapcsolódik szorosan a mágiához, de arra jó adalék, hogy a történészek állításai korántsem csalhatatlanok és még mindig kevéssé ismertek. A második példa már köthető a mágia műveléséhez több okból is. Először is magyar nyelvű, másodszor a rajta lévő szöveg feltételezi azt.

Az egyik alapján a tudósoknak egy történelmi tényt négyszer korábbi korba kellett datálniuk, a másik, bár teljesen alátámasztott és bizonyított, mind a mai napig el nem ismert lelet, az írásbeliség kialakulásának eddigi elméletét torpedózza meg.

A Bükk-hegységben végzett ásatások során az egyik barlangban néhány apróságot találtak az egyik feltárásban. Kicsi, néhány centiméteres kövecskék voltak ezek. Ha hozzá nem értő találja őket, biztos, hogy nem kerülnek nyilvánosságra. Nos ezek a kövek, pattintott, csiszolt nyílhegyek voltak. Semmi mágia. A bökkenő a kövecskékkel, hogy olyan korból kerültek elő, ahonnan nem lett volna szabad, ugyanis a régészet állítása szerint az emberiség kb. 8000 évvel ezelőtt készített ilyen típusú nyílhegyeket. Ezek viszont több mint 30. 000 évvel ezelőtti rétegekből bukkantak fel. Ez annyit jelent, hogy az itt élt népek négyszer korábban már olyan eszközöket használtak, mint a világ bármely más részén csak több tízezer évvel később.
A második példánkat e lap olvasóinak szerencsére nem nagyon kell bemutatni, hisz aki foglalkozott magyar őstörténettel, előbb-utóbb találkozik vele. Ez pedig az ú.n. Tatárlakai agyagkorong, ami előkerülésének helyéről kapta a nevét.

A korong és a rajtalévő szöveg az emberi műveltség eddig megtalált legrégebbi írásos emléke, ami mintegy 1500 évvel előzi meg a tudomány által legrégebbinek tartott mezopotámiai leletet. A korong c-14-es vizsgálata szerint kora min. 7200 év, vagyis Kr.e. 5200 körül keletkezett. Hogy mégsem ezt tanuljuk az iskolában annak tudható be, hogy hiába bizonyított a kora, nem illik be a történelem furcsán kitalált menetébe. Inkább a háttérbe teszik, megfeledkeznek róla, „nem is írás” mondják rá. Pedig aki olvasta a fordításokat, egyértelműen kijelentheti, hogy olyan csodálatos vallási szöveget tartalmaz, amit csak egy magas szinten álló, a természet, az univerzum teljes rendjét ismerő mágus nép alkothatott. Tökéletesen tisztában kellett lennie az alkotónak a csillagászati precesszió elvével, a Föld tengelyének hajlásával, a korszakok változásával. A korong képjelei mind-mind utalnak ezekre és a szöveg útmutatást ad a későbbi korok magyarjainak.

Badinyi Jós Ferenc, Baráth Tibor professzorok könyveiben is olvashatók a korong szövegének megfejtései: „Oltalmazónk! Minden titok dicső Nagyasszonya! Vigyázó két szemed óvjon, Napatyánk fényében!” És egy másik, a Szathmáry-féle: „Egyetlen, magasztos Teljességünk leáldozóban, de Fény atyánk arca felemelkedik, ismét felragyog, s betölti dicsőségét!”

forrás