Szeretettel köszöntelek a Atlantisz klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Atlantisz klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Atlantisz klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Atlantisz klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Atlantisz klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Atlantisz klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Atlantisz klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Atlantisz klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Már a puszta név hallatán beindul fantáziánk, feléled természetes kíváncsiságunk, és kétségeinkkel hadakozik. Atlantisz - „Atlasz lánya”- legendája egyszerre hálás és hálátlan szerepkört ró ki a vele foglalkozónak, hisz máig vitatják létezését, helyét, méretét, pusztulásának idejét, módját, megdönthetetlen bizonyíték nem áll rendelkezésünkre, se pro, se kontra. Az érvek és ellenérvek, a spekulációk, a teóriák, a logikus és a hihetetlen mendemondák szövevényében igazán nem könnyű kiigazodni.
Az elveszett sziget a Föld számos titkára megoldást jelenthetne, már amennyiben bebizonyosodna egykori létezése. Mint az összes ismert civilizáció bölcsője, egy csapásra érthetővé válna az emberiség legősibb kultúráinak egysége, világossá válna az ókori birodalmak eredete, fény derülne a piramisok titkára, fellebbentené a fátylat a történelem számos egyéb rejtélyeiről is. Addig azonban elevenítsük fel a kezdetet, a nagy görög államférfi és filozófus, Platon írásaiból. Ő volt, aki először említette az elsüllyedt földet a Kr. e. 4. században írt két dialógusában, mely információkat közvetve – kétszáz évvel korábbról a helyszínen járt törvényhozó Szolóntól -, ősi egyiptomi papok elmondásaiból nyert, címei: Timaiosz és Kritiasz.
„Nagyjából 9000 éve tört ki a háború a Héraklész oszlopain kívül és belül lakó valamennyi ember között. Ezek élén a mi városunk, amazok élén pedig Atlantisz szigetének királyai. Ez a sziget valaha Afrikánál és Kis-Ázsiánál is nagyobb volt, de aztán földrengések folytán elsüllyedt...”
Héraklész oszlopainak az ókori görögök a mai Gibraltári-szorost nevezték.
Platón hosszan ecseteli a történéseket:
Valamikor Poszeidón, a tenger istene elnyervén a szigetet, letelepítette oda gyermekeit. A vidék gyönyörű volt, bővelkedett természeti kincsekben, nemesfémekben, drágakövekben, a hagyomány szerint a legtermékenyebb föld volt ez a világon. Egyik hegyén élt egy házaspár, kinek lánya iránt szerelemre gyúlt Poszeidón, egyesült vele, majd a leány házát, felváltva körbekerítette föld- és tengergyűrűkkel, így a terület megközelíthetetlenné vált. Belül, a szigeten lévő házat hamar berendezte, két forrásvizet fakasztott a föld alól, egy hideget és egy meleget. Fiúgyermekből öt ikerpárt nemzett, és nevelt fel. Atlantisz szigetét tíz részre osztotta, a fiúkat mind uralkodóvá tette, és hatalmas földeket juttatott nekik. Tőlük származott aztán Atlantisz nemzetsége sok-sok generáción át.
A legfőbb uralkodó évszázadokon át a gyűrűk övezte szigeten lakott családjával, híd vezetett a palotához, amely egyre csak szépült, egyre bámulatosabb lett. Ástak egy 22m széles, 3km hosszú és 6m mély csatornát a tenger és a külső vízgyűrű között, lehetővé téve hajók fogadását. A lakószigetet kőfallal vették körbe, szintúgy a hidat és a gyűrűket. A belső gyűrű falát orichalcummal, a középsőt ónnal, míg a külsőt bronzzal burkolták. Az orichalcum a legjobb minőségű réz volt, melyet a távoli gyarmataikon bányásztak és szállítottak ide.
Az őrtornyokkal védett Fellegvár közepén a laktanya mellett állt Poszeidón temploma, melyet aranyozott kerítés övezett. A pazar építményt közel 45 méter hosszúra és ugyanilyen magasra építették, szélessége 22m volt, teljesen bevonták ezüsttel, míg az oromzat aranydíszítést kapott. Az elefántcsont tetőre, kupolákra és tornyocskákra is jutott bőven arany- és ezüstburkolat. A kis rések szent meghittséget kölcsönöztek a belső térnek, ahol az isten aranyszobra éppen kocsijára áll, és hat, szárnyas lovát hajtja, feje a tetőt súrolja. Poszeidónt száz kisebb, delfineken lovagló ifjakat formázó szobor vette körbe. Két oszlopsor magasodott a kerengő mindkét oldalán, a kisebb kápolnákban az alapító tíz uralkodó aranyszobra kapott helyet. A templomkertben kőris, cédrus és szikomorfák árnyékában sorakoztak a mindenkori király asszonyának és leszármazottainak aranyszobrai.
A magas dombra épült, többemeletes királyi palota meredeken emelkedett ki a tengert övező sziklákból, a teraszok a környező hegyek fölé nőttek. Folyamatosan bővítették, mértéktartó ízléssel díszítették. A különböző nagyságú, egymáshoz kapcsolódó udvarok, folyosók, szobák valóságos labirintust képeztek benne.
A források a nyitott és zárt medencéket táplálták, melyeket külön a királynak, külön a nőknek, külön az igavonó állatoknak tartottak fenn. A földgyűrűkön árnyas ligetek, szőlőültetvények települtek, kis kápolnák és egy lóversenypálya létesült, míg a kikötőben három evezősoros gályák horgonyoztak.
A városon kívül egy nagy kiterjedésű vulkanikus, termékeny síkság terült el sűrű öntözővezeték hálózattal. A lakosság száma elérte a félmilliót, melyből 30000 fő szolgált a hadseregben.
Ez a leírás meglepő hasonlóságot mutat a jóval későbbi azték fővárossal. Annak idején Tenochtitlan városát egy tó közepén építették fel szintén egy szigetre, amit egy koncentrikus csatornarendszer vett körül. A hagyomány szerint az új várost őseik egykori fővárosa, Aztlan mintájára tervezték.
Platon leírásában az épületek tipikusan görög építészeti stílust mutattak, tehát vagy görög építészek hozták létre azokat vagy maguk a hellének vették át ezt a stílust egy Atlantiszról érkező túlélő, egy ottani szakember elmondásai, segítsége alapján.
Atlantisz lakói dúskáltak élelemben, minden földi jóban, uralták az egész Földközi-tenger vidékét, ez egy idő után elkényelmesítette őket. A külvilágot gyanakvással figyelték, a felsőbbrendűség és gazdagság komoly paranoiát hozott létre a lelkekben, felborult a környezettel szembeni helyes egyensúly. Ráadásul ez az egyedülálló, eszményi, fejlett technikai civilizációjú állam a teljes világra ki akarta terjeszteni hatalmát, ezért az istenek elhatározták, megbüntetik a sziget népét mohóságukért, és egyetlen nap és éjszaka alatt a tenger fenekére süllyesztették azt.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Atlantisz gyökerei és háttere
Atlantisz c. festmény liciten
Búcsú az Atlantisz ürsiklótól
Új infók Atlantiszról: kultúrája évezredekkel Egyiptom és Mezopotámia történelmének kezdete előtt létezett