Egy pólusváltozás nyomán Lemúria tehát elmerül és Atlantisz került felszínre.

Atlantiszban a Nakaal iskola tagjai egy új tudatot alakítottak ki: lemodellezték az emberi agyat. A Udal szigetén (ami egy kis sziget Atlantisz északi részén) egy hatalmas falat húztak középen, és kettévégták, ezenkívűl középtájon is kettéosztották - így a szigetet négy darabra vágták. AZ iskola ezer tagja pedig természetüktől függően a bal (férfias) vagy a jobb (nőies) oldalára ment lakni a szigeten. (Nem nemük, hanem tudatuk szerint.)

Évezredeket éltek így, majd kiválasztottak három embert aki szabadon átjárhatott a két "félteke" között (a'la corpus callosum...)
Megint évezredeket éltek így, aztán a kabbala életfáját vetítették Atlantisz felszínére, pontos mérnöki számítások szerint. Minden szefírát egy várost jelölt. Atlantisz halhatatlanjai pedig, amint eljött az idő telepatikusan magukhoz hívták a többieket, és Atlantisz benépesült.

Mármint a 10 városból 8... Ám a maradék két energiaörvény sem maradhatott kihasználatlanul az Élet törvényei szerint.

A két üres szefírát két földönkívüli faj töltötte be.
Az egyiket a zsidók, akik olyan helyzetben voltak, hogy eredeti világukban fajuk többi része sikeresen teljesítette a tanulási feladatukat, ők pedig 'pár tárgyból megbuktak', és nem folytathatták a többiekkel az utat. (Amazok egy magasabb dimenzóba emelkedtek, ahova nem követhették őket.) Így mivel bizonyos tekintetben előrébb jártak nálunk hasznos társainkká váltak.

Ám a másik fajjal, akik a Mars túlélői voltak nem ez a helyzet...
A Marsot valamikor éppoly buja élet borította mint a Földet, ám 1 millió éve a Marsiak kisérletet tettek rá, hogy Istentől függetlenítsék magukat, és elszakították a szeretetköteléket a Világgal. Olyasféle hűvös racionális lényekké váltak mint Spock a Star Trekben. Energetikailag nézve pedig azt jelenti, hogy nem volt asztráltestük. S a férfias, agresszív faj nyomán a bolygó csataterek, háborúk folytonos színhelyévé vált, ami oda vezetett, hogy a racionalitás és a logika jegyében kipusztították egymást, és bolygójukat. Ám még a teljes pusztulás előtt képesek lettek mesterséges Merkaba mezőt létrehozni (Szeretet enegia nélküli Mer-Ka-Ba mező), s mivel a Merkaba idő, tér, és dimenzióközötti jármű (is),a marsbeliek egy kis csoportja mielőtt az atmoszférájuk elmusztult elmenekült. Ők érkeztek hozzánk meg...

És itteni áldásos tevékenységük nyomán pusztult el Atlantisz...

Az ő jelenlétük úgy hatott itt, mint ahogy egy 12 éves leánykán egy 60 éves férfi erőszakot tesz... (szószerint.) Hosszú civódás volt a gyermeki női tudat és a az agressziv érett férfitudat között , és csak a létszámkülönbségek egyenlítették ki a korkülönbségeket.

A marsbeliek sorozatban hoztak létre bal agyféltekés technikai találmányokat, amiről a lemúr emberiség mit se értett. Végül a marsiak megváltoztatták a bolygó tudatosságának polaritását is. Nőiesről férfiasra. Ezáltal a lényünket is. A marsiak pedig gyűlölték és elnyomták a lemúr emberiséget.

Egy kis pólusváltás nyomán hatalmas konfliktus bontakozott ki az emberiség és a marsiak között: egy üstökös közeledett a Földhöz, ráadásul pont Atlantisz közelében landolt volna... A marsiak szét akarták lőni - mondván ha nem teszik elpusztulunk, a lemúr emberiség viszont isteni rendeltetést látott benne, és nem akart csinálni semmit.
Végül ők győztek...

Az üstökös pedig jön, látott, és pont a marsi város közelében pusztított... Erre a marsiak "felkapták a vizet" és végzetes döntésre szánták el magukat: azt mondták elhagyják e korcs emberiséget, és ettől a pillanattól kezdve azt csinálnak amit akarnak. Elhatározták, hogy újra felépítik a régi mesterséges Mer-Ka-bát, és elmennek... Ám volt egy "kis" probléma: az eltelt 50 ezer évben elfelejtették hogy pontosan hogy is kell csinálni... így aztán amikor eljött a nagy nap, az irányítás kicsúszott a kezükből, és nem a magasabb hanem az alacsonyabb szinteket elválasztó dimenziószövet nyílt meg.

Kishíján az egész földet elpusztították. Beeresztettek egy csomó szellemet az alacsonyabb síkokról, akik itt rémülten hazátlanul kóboroltak és megszállták az itt levő embereket. És az emberiség egy magas tudatszintről a mélybe zuhant. (Atlantisz valaha magasabb tudatszinttel rendelkezett, mint utána az emberiség évezredekig...)

Rémlik a Bermuda-háromszög? A marsiak dimenziókapuja a mai napig nyitva áll... Ahogy ők is itt vannak még. Úgy hívják őket a Szürkék... és mai napig folynak a titkos mesterséges Merkaba kísérletek... de (talán, bízom benne) már nem árthatnak...

A kudarc után a halhatatlan mesterek - akik az emberiség akkori legmagasabb tudatszintjének a képviselői - nem tudták mit tegyenek. Így hát imádkoztak. A magasabb tudatszinten élők pedig meghallgatták imáikat, látván a katasztrófát, és hogy képtelenek bármit tenni.

Ám ők is tanácstalanok voltak. Olyan gyorsan olyan mélyre zuhantunk, hogy a kisérlet végéig hátralevő időben képtelenek lettünk volna visszatérni.
A marsi akció elpusztította a bolygó Krisztus-tudat hálóját, ami amúgy is elég fiatal volt. Egy megoldást találtak, ha mesterségesen hozzák működésbe...
Thot, Ré, és Araragat Egyiptomban a Nagy piramis területén felépítette az egyiptomi komplexumot és újra beinditotta a hálót.
Aztán hazamentek és várták a katasztrófát. Ami aztán egy napon be is következett.

Az - akkor már - 1600 halhatatlan mester, egy élő merkabában (űrhajóban) elmenekül Atlantiszból. Az űrhajóban meg tudták őrizni tudatszintjüket, tudásukat és emlékezetüket. Mi töbiek, pedig mindössze 1 nap alatt visszazuhantunk egy alacsonyabb dimenzióba, tudatszintre. Elvesztettünk minden emlékezetünket, és egy más világban ébredtünk...
Ezután kezdődött a jelen kor történelme...

A Tat Testvériség, Sumér, India, Egyiptom, Ekhnaton, és az ő misztériumiskolája (Az Egy Törvénye Misztériumiskola) halhatatlanjai, akik megalapíptották később az Esszénus Testvériséget. S e testvériség belső köréhez (a halhatatlanokhoz) tartozott Mária is, Jézus anyja... És mennyivel több ez, mint amit a katolikus dogmák mondanak... (József csak a külső körhöz tartozott...) S így talán már sejthető az is, hogy született Jézus... de ez már napjaink története...