Talán maga a Google se gondolta volna, amikor belevágott műholdképes projektjébe, mi mindenre lesz jó a Google Earth (letöltés itt). Például marihuána ültetvények felfedezésére vagy az unokáját elrabló nagymama előkerítésére. Nemrég pedig arról érkezett beszámoló, hogy a tengerfeneket is bemutató új változat révén rábukkantak az ókori legendás szigetországra, az egykor fejlett kultúrájúnak tartott Atlantiszra. Ennek alapját az a kép szolgáltatta, amit nem messze Afrika észak-nyugati partjaitól fedeztek fel: szabályos vonalak alkottak rácsozatot a tengerfenéken. Sokak szerint ez a rendezettség civilizáció nyomait rejti.

A rejtély a múlt hét végén annyira megmozgatta az internetezők képzeletét, hogy rengeteg cikk, elemzés és hozzászólás született a témával kapcsolatban. Mivel nagy visszhangot kapott a felfedezés, a Google jobbnak látta tisztázni a dolgot. Segítségül hívták Walter Smith-t és David Sandwellt, két, az oceanográfiában jártas amerikai kutatót. A tengerek szakértői a keresővállalat saját blogján kaptak lehetőséget annak kifejtésére, miért is nem Atlantiszt ábrázolják a fenti képen látható vonalak.

Ezek a jelek tulajdonképpen „hajónyomok”. Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudni kell, hogy a fényalapú távolságmérés a tengerek fenekének felderítésében nem használható kiterjedt felületeken. Ennek oka, hogy a fénysugár csak nagyjából a felszíntől számított 30-50 méter mélységig hatol le, eddig lehet vizuális észlelésre alkalmas képet alkotni a felszínről. Nem is fénysugarat használnak az óceánok medrének feltérképezésére, hanem hanghullámokat. A mérést végző hajóról lebocsátott, majd visszaverődött hang indítása és visszaérkezése közötti idő adja meg azt a távolságot, ami a hajó fenekétől a tenger fenekéig tart (illetve a dupláját).

Sajnos ez a mélységmérési módszer sem tökéletes. Csupán a hajó alatti sávban elterülő tengerfenékről képes domborzati felvételt készíteni. Ebből következően az így elkészített térképeken azok az útvonalak látszanak, amiket a hajók megtettek - ezek a „hajónyomok”. Mint a vizes keréknyom a száraz betonúton. Ilyen nyomokat pedig nem csak Afrika partjainál lehet találni, mutatott rá Smith és Sandwell, hanem például Hawaii mellett is. Az pedig nem valószínű, hogy Atlantisz egyik része a Kanári szigetekhez közel, a másik pedig az USA tengerentúli állama mellett süllyedt volna el.

Mindazonáltal egyik kutató sem állította, hogy ne lehetne rábukkanni Atlantiszra a Google Earth révén, főleg azt követően, hogy a Google reményei szerint tovább javulhat a tengerfenékről készített felvételek felbontása, ahogy még több időt és pénzt fordítanak a projektre. A kincsvadászoknak tehát nem kell csüggedniük: ugyan nem nyert bizonyítást az, hogy Atlantisz létezik, de az sem, hogy nem.

A keresőcég térképszoftverének segítségével már több ízben tettek érdekes felfedezést a felhasználók. A Google azonban most cáfolta, hogy a legendás elsüllyedt várost ábrázolná az egyik víz alatti felvétel.

A BBC értesülései szerint a Google Earth felhasználói Észak-Afrika partjaitól mintegy ezer kilométernyire fedeztek fel egy különös alakzatot, amely úgy néz ki, mintha egy nagyváros utcáinak a hálózata lenne. A szakértők szerint a terület egyike a lehetséges helyszíneknek, legalábbis Platón görög filozófus leírásai alapján.

A hajók mozgása tréfálta meg a felhasználókat © Google Earth

„Bár már számos érdekes felfedezés történt a Google Earth segítségével, például egy érintetlen esőerdőé Mozambikon, illetve egy ókori római villa maradványai, most mindössze arról van szó, hogy a tengerfenék vizsgálati adatait szonárral felszerelt hajókkal gyűjtötték be” – áll a közleményben. „A vonalakból az adatgyűjtő hajók útjára lehet következtetni. Az a tény, hogy a vonalak között üres területek láthatóak, csupán annyit jelent, hogy egyelőre meglehetősen keveset tudunk a világ óceánjairól.”

Atlantisz katasztrófáját először Platón jegyezte le több mint kétezer évvel ezelőtt. Az írás szerint a legendás városban hihetetlen jómód uralkodott, s a fejlett civilizáció harmóniában élt a természeti szépségekkel. A történészek megosztottak, hogy egyáltalán létezett-e valaha a település, mások szerint Kuba partjainál, a brit Cornwallhoz közel, Gibraltár tőszomszédságában vagy az Atlanti-óceán közepén állhatott.