A Kirgizisztán gyöngyszemének tartott Isszik-Kul tó 1600 méterrel a tengerszint felett található. 182 km hosszú és 70 km széles: a második legnagyobb hegyi tó a világon a dél-amerikai Titicaca tó után.

Közel nyolcvan forrás táplálja, felszíni területe 6236 négyzetkilométer, vagyis a Balatonnál több mint tízszer nagyobb.A mélysége viszont a sokszorosa, hiszen legmélyebb pontja 668 méter, míg átlagos mélysége 278 méter.A térségben a napsütéses órák száma évente 2700, ami több mint a Fekete-tenger partján, a hegyvidék miatt viszont a hőmérséklet jóval alacsonyabb.Az Isszik Kul az ország fő turisztikai célpontja, gyógyüdülők sokasága várja a pihenni vágyókat. A külföldiek elől sokáig elzárva volt a tó, mert a szovjet tengerészet használta. A név eredete A tó télen sem fagy be, legfeljebb a partmenti keskeny sáv. A szájhagyomány szerint ennek köszönhető a tó neve, mivel az Isszik Kul meleg tavat jelent kirgizül.Nyelvészek és történészek szerint viszont az Idzsik Kul, vagyis Szent tó névből ered a mai megnevezés. Ez szorosan összefonódott a kirgiz szó eredetével kapcsolatos mondával.Eszerint a kirgiz negyven leányt jelent (kirk kiz), akik leereszkedtek az Isszik Kul köré, és az ő utódaikból származik a negyven kirgiz klán.  Ezért van negyven sugara a vörös alapon tűző Napnak, ami Kirgizisztán zászlaja. Máté apostol ereklyéi A tóhoz számtalan legenda kapcsolódik, az egyik ilyen szerint az északi part közelében található a víz alatt egy régi örmény kolostor, ahol Máté apostol ereklyéi találhatóak. Az 1375-re datálható Katalóniai térképen a tó északi oldalán egy kereszttel ellátott épület található és egy felirat „Az Isszik Kulnak nevezett hely. Az örmény testvérek kolostorában nyugszanak Szent Máté, az apostol ereklyéi.” Az utóbbi években számos expedíció próbálta megtalálni az épületet, sikertelenül.

A kirgizek a magyarok rokonainak tartják magukat, mert hogy réges-rég a Jenyiszej mentén egymás mellett éltek őseink. Biskek, Kirgizisztán fővárosa az egyedüli város a világon, amely egy faeszközről kapta a nevét - a biskeket az erjesztett kancatej készítésénél használják ugyanis. Közelében található az Ala-Archa, ez egy impozáns, tördelt, de könnyen megközelíthető kanyon, amely állami természetvédelmi terület számos séta-és kirándulóúttal, köztük gleccserekhez vezető ösvényekkel, hegymászóknak való utakkal a terület legmagasabb csúcsára.

Az Isszik-Kul tó egy hatalmas, vízzel teli horpadás 1600 méterrel a tengerszint felett. 170 km hosszú és 70 km széles, ez a második legnagyobb hegyi tó a világon.

Timur Lenk Timur Lenk seregei legalább háromszor a tó környékén jártak, sokáig és eredménytelenül próbálták leigázni az itt élő nomád törzseket. A csapatok közeledtére a törzsek lakói mindig arrébb költöztek, majd – a veszély elmúltával – visszatértek lakhelyükre, így soha nem bocsátkoztak harcba.A számos filmben megjelenített legenda szerint az egyik hadjárat során Timur Lenk az Isszik Kul partján megparancsolta, hogy minden katonája dobjon egy követ egy rakásra. A seregek visszatértekor pedig mindenkinek fel kellett vennie egy követ és az első rakás mellé tennie és láthatóvá vált, hogy ez utóbbi jóval kisebb, mint az előző. Vagyis több katonája veszett el, mint ahányan visszatértek.A legendára utal a Santas (megszámolt kövek) hegy neve a tó mellett. Víz alatti városok, kincsek Az ott élők körében számos történet kering víz alatti városokról és mesés kincsekről. A városok léte viszont igaz, számos ásatást végeztek, többek között az Orosz Tudományos Akadémia szakemberei, melyek igazolták, hogy a víz ősi civilizáció városát, települését rejti.

Fotók: issykkul. com