Úgy tűnik, igen! Ezt bizonyítják a világszerte fellelhető piramisok és a világ sík területein látható fentihez hasonló halmok, energetikailag jól átgondolt rendszerben egykor felállított kőtömbök (lásd Stonehenge, a Húsvét szigetek kőszobrai), óriás kőedények Indokínában,

szimmetrikusan elrendezett megalit oszlopok, tudatos rezgésre behangolt építmények a nagy ősi kultúrákban.

A khorezmi spirál az Amu-darja partján a mai Üzbegisztán területén. Mi ez, ha nem egy jól átgondolt és tudatosan megépített energetikai rendszer?

A Földünknek, akárcsak az élőlényeknek, megvan a maga „érrendszere”. Csak míg az élőlények ereiben vér folyik, addig szülőbolygónk megfelelő áramlási rendszerében energia.

A globális léptékű energia-áramlási rendszer feltérképezésében Sunderson – amerikai, valamint Nyikolaj Goncsarov szovjet kutató tette meg az első lépést.. Sikerült ugyanis felismerniük a rendszer geometriáját. Miután felismerésüket magán a földgömbön ábrázolták, 12 szabályos ötszögből és 20 szabályos háromszögből álló elrendezést kaptak.

Amikor munkájuknak nekifogtak, igazából nem ilyesfajta rendszert kerestek, pusztán a Föld különleges pontjait kívánták feltérképezni, nagy léptékben. Olyan különleges pontokat, ahol hajók, repülők tűntek el, úgymond tehát a „végzetes térségeket” azonosítottak be, mint amilyen pl. a Bermuda-háromszög, az Ördög-tenger, vagy az Afar-háromszög.

Munkájukat folytatván, az egyes „végzetes térségek” mellett, feljegyezték a földmágnesesség rendellenességeinek, a szélsőséges légköri nyomásváltozásoknak, a legpusztítóbb szélviharoknak a megjelenési helyeit, a jellegzetes egyirányú légáramlásokat, az ásványi kincsek leggazdagabb lelőhelyeit, az óceánok mélyén húzódó hegygerinceket és begyűrődéseket, a vulkánikus tevékenységről és földmozgásokról legismertebb pontokat, az óceánok áramlatainak gigantikus méretű örvényeit, sőt, még a madarak legfontosabb telelőhelyeit is.

Az imént felsorolt, más-más szempontok szerint fontos térségek, szépen illeszkedtek az általuk korábban felismert szabályos rendszerbe.

A régmúlt legfontosabb színhelyei ugyancsak e geometriai rendszer csomópontjaiban találhatók: Egyiptom, az Indus-völgyi civilizáció, Észak-Mongólia, Írország, Húsvét-szigetek, az ősi Peru, stb.

A Föld „végzetes helyeit” megfigyelve azt tapasztaljuk, hogy az őket övező misztikumot nyugodtan félretehetjük, a térképen adódó hálózati pontok ugyanis éppenséggel a legnagyobb mágneses anomáliákat jelzik, napkitörésekkor itt fejlődnek ki a legerősebb mágneses viharok. Ugyancsak ezeken a helyeken a legerősebbek a hurrikánok és a tengeri örvények. Mind-mind igen fontos tényező az ember-alkotta szerkezetek „eltűnésére”.

A Földünkre borított háló azonban egyes, földtani és/vagy egyéb jelentőséggel bíró helyszíneket nem jelöl. Talán a rendszert még tovább kellene finomítani. Ehhez természetesen sokkal jobban meg kell ismerni annak működését.

Persze ez az energiarendszer nemcsak a Föld fizikai működésére gyakorol alapvető hatást, hanem az életre magára is. A dolog innentől kezdve válik még izgalmasabbá.

Magának a rendszernek a kialakulására és tulajdonságainak okára még nem sikerült válaszolni.

A Ley-vonalak rendszere

A teljes szülőbolygónkat behálózó energiarendszernek megvannak a jóval kisebb léptékű, de számunkra nem kevésbé érdekes „helyi” változatai is. Alfred Watkins munkássága nyomán ezek az energia-áramlási csatornák kapták a Ley-vonalak elnevezést.

Többféle néven hivatkoznak – kultúrától függően – ezekre az energia-csatornákra, mint pl. sárkányvonalak, ugarvonalak, tündérösvények, stb. A név különbözősége ellenére az közös bennük, hogy rajtuk ősidők óta ménhírek, dolmenek, kőgyűrűk, rendkívül régi épületek, mesterséges dombok, és ugyancsak mesterségesen elhelyezett, ingókövek találhatók. Mára már több tízezer ilyen vonalat tártak fel. Működésük pontos megismerése még gyerekcipőben jár, azonban Dr. Wilhelm Reich már odáig jutott, hogy az energiavonalak segítségével képes volt esőt előidézni., vagy éppenséggel eloszlatni a viharfelhőket. Halála előtt közvetlenül az űrhajózásban való felhasználhatóságukat kutatta.

A vonalak mentén elhelyezett ingókövek nemcsak iránymutatóként szolgáltak, hanem energia-fókuszáló szerepük is volt, hiszen pl. a pákozdi Pogánykő közelben 12, különböző erősségű Ley-vonal találkozik.

Meghatározott helyeken „gyógyító-köveket” állítottak fel tízezernél is messze több évvel ezelőtt élt őseink.

Ami különös, hogy az egész rendszer szinte él és lüktet, ahogy azt Dobogókőn, megfelelő Hold- és Napállásnál, bárki megtapasztalhatja.

A vonalak többnyire nyílegyenesen futnak.

Miként lehet megtapasztalni, hogy ezekben a vonalakban energia áramlik?

Az ilyen jellegű sugárzásokra érzékenyebb emberek beszámolnak róla, hogy az egyik vonalon állva kellemes bizsegést éreznek, a másik vonal esetleg éppen a fáradtság érzetét kelti bennük, a harmadik esetleg áramütésszerű zsibbadást okoz, míg a negyedik melegséget. A pontos kiváltó mechanizmus nem ismert még.

Igen fontos dolog lenne, ha e vonalak energetika működését pontosan felderítenénk, többé nem lennének ugyanis energia-gondjaink sem, hiszen közvetlenül bolygónk energiáját tudnánk saját igényeinkre hasznosítani. A kimerítés veszélye sem fenyegetne, mivel a Nap és a Hold folyamatosan újratölti a rendszert, mint valami hatalmas akkumulátort. A tiszta energia tehát kéznyújtásnyira van, talán mindössze néhány centiméterre tőlünk.

Gyógyító energia

Egyes megalitikus emlékhelyekről, mint amilyen pl. a Nagy-Britanniában található Moel Ty Uchaf, azt tartják, hogy gyógyító energia áramlik bennük, ám a felállított kövek villámokat és mennydörgést is képesek előidézni, sőt, időnként állítólag odébb vándorolnak. A köveket megérintve az emberek egy része bizsergést, olykor áramütést érez. E jelenségről elsőként Dion Fortune tett említést 1936-ban. A szent helyeket „energiaközpontoknak” nevezte. Arthur Lawton 1939-ben megjelent könyvében felismerte a kapcsolatot az ősi emberek által elhelyezett építmények és a kozmosz között.

Az egész Földre kiterjedő energia-áramlási rendszer

Egyesek szerint a kőépítmények csak jelzik az energia-központokat, míg mások szerint konkrétan beavatkoznak az energia-áramlási rendszerbe, pl. különböző összetételű és formájú kőzetek, kristályok felhasználásával. Az egyes energiaáramok polaritását befolyásolják a holdfázisok, valamint a kozmikus hatások is. A kristályok segítségével az energia-áramlatok eltéríthetők, esetleg időlegesen kikapcsolhatók.

A Kőkorszaki emlékhely, Moel Ty Uchaf, nemcsak erről híres. 1974 telén ugyanis a közvetlen közelében zuhant le egy repülő csészealj. A közeli Llandrillo-ban élő szemtanúk elmondták, hogy erős robbanást, majd azt követően morajlást hallottak, mindeközben erős fényű, narancssárga színű tűzgömb jelent meg a hegyek felett. A hegyi utat napokra lezárta a Királyi Légierő, szakértői ufókutatókkal együtt közösen vizsgálták ki az eseményt. A pásztoroknak a védelmi minisztérium képviselő személyesen tiltották meg, hogy nyájaikat a kérdéses területre tereljék.

Létezik egy beszámoló arról is, hogy két, Királyi Légierő felségjelzést viselő, terepjáró hagyta el a helyszínt, két földönkívüli testét szállítva, akiket a roncsok közül szedtek össze, és azonnal Dél-Angliába, Porton Downba szállították őket a kutatóközpontba.

Feltétlen meg kell itt jegyezni, a lezuhant repülő csészealjak túlnyomó többségének hátterében balsikerű katonai kísérletek állnak és nem földönkívüliek! Talán jelen esetben is. A hivatalos források bizonyára ezt soha sem fogják nekünk részleteiben is elmondani...

Tápiószentmárton

Nekünk magyaroknak is megvannak természetesen a magunk „gyógyító helyei”, ezek közül talán a leghíresebb, folyamatosan a legtöbb embert vonzó, a tápiószentmártoni Attila domb.

Az Attila domb a Kincsem Lovaspark területén fekszik. A terület a múlt század elejéig a Blaskovich nemesi család birtoka volt, itt nevelkedett a verhetetlen csodakanca, Kincsem is. Emlékére 1999-ben múzeum nyílt a Lovasparkban.

Gróf Blaskovich Ernő, Priscos Rhetor korabeli leírása alapján valószínűsítette, hogy hajdanán itt állhatott Attila fapalotája, ezért ásatásokat kezdett a területen. Ennek köszönhetően 1924-ben itt találták meg a legjelentősebb szkíta kori leletünket, az Aranyszarvast, mely jelenleg a Nemzeti Múzeum féltett kincse. Ezen kívül számos új-kőkori, réz-, bronz-, vas-, szarmata-, avar- és Árpád-kori használati és dísztárgy került a felszínre. Ez azt támasztja alá, hogy esetleg, a terület jótékony hatását is felismerve, már Kr.e. 4-5000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. A hely régészeti védettséget élvez, mert a terület teljes feltárása még nem történt meg.

Jelenleg itt lótenyésztés folyik, valamint a Kincsem Lovaspark SE fogathajtó és díjugrató versenyzőinek felkészülése. Természetesen a Parkba látogatók is kipróbálhatják a lovaglást, kocsikázást. Egy könnyű sétára található az őshonos állatok parkja, ahol a jellegzetes szikes ősgyepen szürke marha gulya legel és megtekinthetőek a mangalicák, rackajuhok, szamarak és őshonos lábasjószágok.

15 hektáron érezhető az a természeti erő, mely a köztudatban „energia” fogalomként ismert, az egész Kincsem Lovaspark területén megnyilvánul, beleértve annak létesítményeit (szálloda, étterem, istállók, udvar) is. Bár a jelenség középpontja az Attila-dombon van, a jelenség intenzitásban, térben és időben állandóan változik. A hatásmechanizmusban nem az erősség dominál.

Ma már köztudott, hogy minden betegség egyfajta energiahiányos állapot következménye. Az itt tapasztalható sugárzás segít helyreállítani és megőrizni a testi, lelki egyensúlyt. Az egész szervezetben harmonizálja az energia áramlását, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész szervezetre. Az alapvető működést segíti, öngyógyító folyamatokat indít be. Valakinek már egy alkalom is elég, másoknak a hely kúra-szerű felkeresése javallott.

Az első, amit érezhetünk, az energia megtapasztalása. Kézen, lábon, egész testen bizsergés, melegség, vagy éppenséggel hidegség, érezhető. Ám mindezt nem mindenki érzi és a különböző megnyilvánulások megtapasztalásának hiánya nem akadálya a gyógyító folyamatok beindulásának.

Meditatív, révületi állapot kedvezően befolyásolja a kívánt hatás elérését.

Nem tudni kinél, milyen betegségnél és milyen változások indulnak be. A tudományos adatgyűjtés és az adatok feldolgozása jelenleg is folyik. Ha sikerülne megismerni a hatásmechanizmus hogyanját és mikéntjét, az orvoslás tudománya sokat kamatoztathatna belőle.

Rollright

Az eddigi legátfogóbb vizsgálat földünk energia-áramlatainak felkutatására az 1977-ben, Paul Devereux kezdeményezésére Angliában meghirdetett Dragon-Project, azaz Sárkány-terv volt. A felhívást tíz éven át tartó, olykor rendkívül nehéz körülmények között végzett, ám hihetetlenül alapos és minden részletre kiterjedő munka követte. A kutatók két csoportra oszlottak.

Egyikük szigorúan, a tudomány által elfogadott eszközökkel mért, míg a másik csoport parapszichológiai eljárásokat használt. Figyelmüket elsősorban a Rollright-kövekre összpontosították.

Rögtön megadta a kutatás alaphangját a teljesen ismeretlen természetű rádiójelek érzékelése. Emellett folyamatosan jelzett a Geiger-Müller számláló is.

A térségben az ultrahang-tartományt is monitorozták. Ugyanis évekkel korábban felfigyeltek már kutatók a Ley-vonalak felől érkező szokatlan ultrahang-jelekre. Néhány különleges adottságú ember hallotta is ezeket. Hallotta „énekelni” a köveket. Most mindezt sikerült igazolni is. Pirkadat előtt észlelték a legerősebb kilengéseket, Napfelkelte után a jelek fokozatosan gyengültek, majd elhaltak. Olykor napokon át nem történt semmi változás, legfeljebb éjszakánként rezdült meg egyszer-kétszer a mutató.

A megfigyeléseket úgy összegezték, hogy a holdfázisok, valamint a napfoltok száma valamiképpen hatást gyakorol a térségben elhelyezett kövek környékén tapasztalt ultrahang-kibocsátásra. A jelenség hatásmechanizmusa sajnos teljes mértékben ismeretlen. Viszont egy dologban tisztábban láthatunk, ugyanis a megfigyelés következményeképpen most már biztosak lehetünk abban, hogy az érzékeny fülű utazókkal nem a képzeletük játszott, amikor „éneklő kövekről” beszéltek. A Rollright kövek védettek, és közülük is fokozottan védett a  a King Stone - azaz a Király Kő.

Ha a kövek képesek ultrahangokat kibocsátani, már pedig minden erre vall, akkor ez, az átlagos emberi fül számára nem hallható hangrezgés, fókuszálható, megfelelően elhelyezett kövekkel. ily módon elősegíthető az emberi szövetek regenerálódása - amennyiben az illetőt a megfelelő helyre állítjuk. Magvak csírázása is felgyorsítható ultrahang segítségével. Nem kizárt, hogy bizonyos termékenységi „rítusokat” nagyon is konkrét céllal és konkrét helyeken végeztek, nem is beszélve a rendkívüli precizitással megválasztott időpontról és körülményekről.

A Sárkány-terv kissé átformálódva, de 1991-től folyamatosan zajlik. Önkéntesek alszanak a köveken, illetve a kövek közvetlen környékén, miközben tudósok azt próbálják kideríteni, van-e bármiféle köze a jelen lévő sugárzásoknak az emberi tudat- és tudatalatti működésére. Arra is kíváncsiak, vajon jelentkeznek-e olyan álmok, látomások, melyek az energia-központokban megfigyelhetők.

Magyarországi Ley-vonalak

Így számol be a hazai Ley-vonalakat feltérképező csapat:

Mások példáját követve, az 1990-es évek elején megpróbáltuk felderíteni a magyarországi Ley-vonal rendszert, megkeresni a hazánkban legjellemzőbb energia-központokat. Álláspontunk szerint, mivel az energia-ösvények az egész világra kiterjedő hálózatot alkotnak, akkor ennek a hálózatnak szükségképpen Hazánkban is vannak elemei. Olyan helyeket kerestünk elsősorban, melyek valamilyen „csodálatos esemény” kapcsán híressé váltak, és a katolikus egyház jelentős búcsújáró helyei közt tartja számon, de ugyanilyen alapossággal kerestük a „jelenési helyeket”, látomások helyeit, de gyógyforrások, különleges ikonok, szentképek, olykor „szent” források

helyeit.

Munkánkat néhány körülmény hátráltatta, ugyanis legnagyobb sajnálatunkra, amikor valamilyen természetfölötti élményt tapasztalnak az emberek, és beszámolójukkal megkeresnek tudósokat, akkor a tudósok általában az illető bejelentő elmeállapotát kezdik el vizsgálni és nem magát a jelenséget, a megtapasztalt tényt. Nem kell mondani, ez a fajta hozzáállásuk mennyire árt a tudománynak, de a megfigyelőknek is, akik legközelebb nem mernek kiállni észleléseikkel.

A tudományt leginkább a „szokatlan” jelenségek megismerése viszi előre, s nem pedig az ilyeneknek való hátat fordítás. Mindezek ellenére tekintélyes mennyiségű anyag gyűlt össze az évek során archívumunkban.

Ahogy egyre-másra gyűltek térképünkön a különböző „szent helyeket” jelölő pontok, úgy vált mindinkább felismerhetővé az a rendszer, melyet alkotnak. Több száz kilométeren át vezető nyílegyenes vonalak, több tucat kilométeres sugarú körívek bukkantak fel.

Így hát egy óvodás kisgyerek tapogatásával és rácsodálkozásával próbáljuk megérteni és megismerni az őseink távoli múltba vesző időkben biztonsággal és óriási szaktudással felépített és működtetett egész Földre kiterjedő energia-áramlási rendszerét. Itt tartunk ma!