Bár a térképet a mohácsi vész után nyomták, mégis az 1514-es magyarországi állapotot rögzítette, amikor a Pilisben még nem pusztított a török. A térkép akkora területet ölel át, a Dalmát tengertől Galiciáig, hogy nyilván csak a fontosabb helységneveket írta rá, az ismert stratégiai helységeket jelölte meg. Nem valószínű, hogy az akkor pár házból álló Szántó falucska önmagában meghatározó jelentőségű volt a Pilisben. Akkor vajon az első magyar térképen miért került Szántó mégis a Pilis hegység, Esztergom, Visegrád, Szentendre helységek vitathatatlan előkelő rangsorába? Az első térképet követő többi térkép legtöbbje szintén fontosnak tartotta megjelölni a településünket. Milyen stratégiai fontosságának köszönhette Zanto, hogy felkerült egy ilyen komoly térképre?

Nyilván csak a Szt. Kereszt kolostornak köszönhette ezt a kiváltságát, hisz tudjuk milyen hazafias szerepük volt a pálosoknak a törökök elleni harcokban. Egy haditérképen ez már fontos szempont lehet. Érdekes lehet, hogy a középkorban egyszerre két Szántó is létezett, egyik Királyszántó, a másik Nagyszántó néven. Királyszántó kissé délebbre feküdt a mai falutól, de még nem jelentkeztek nyomai.

Gyöngyösi Gergely foglalkozik talán a legbővebben a pálosok történetével, de a Szt. Kereszt kolostor helyéről homályosan ír. Özséb és hat társa által épített első kolostort Pilisi Szt. Keresztnek nevezi. Mit ért „Pilisi”-nek nem tudom.

1263-ban már nyolc kolostort említ név szerint és helységmegnevezés szerint. A felsorolásból megválaszolatlan marad a Pilup-sziget, Szent Ilona és Szt. Kereszt kolostor helyszíne. Ha az eddigi feltételezések szerint a Szt. Kereszt kolostor mégis Szántón lenne, akkor a klastrompusztai lehet a Szt. Ilona. Igy kijönne a darabszám és már csak a Pilup-sziget helyszíne hiányzik.

Pilisszántó újra telepítése 1703-ben kezdődött és már 1707-ben a községnek volt címeres pecsétnyomója, melynek motívumai 300 év alatt a mai napig nem változtak. Egy címer szimbólumnak misztikus ereje kell legyen. Mint ahogy a Szent Korona a magyar nép legbecsesebb ereklyéje, mert benne testesül meg népünk hite, minden öröme, bánata, hősi több ezer éves történelmének tragédiái, ugyanazt jelenti kicsiben nekünk, szántóiaknak a mi címerünk. Őseink ismertek valamit, ahonnan a címer pecsétet átvették. Az 1760-ban épült új templomhoz olyan komoly, méltó alapkövet kerestek, melynek szellemiségére építeni lehet egy templomot. A hívő őseink azt a faragott követ tartották méltónak a templom alapkő fontos szerepére, amelyben szintén ugyanaz a címer van bevésve. A kőfaragvány eredete ismeretlen.

Gyanítható, hogy a címeres alapkő sokkal régebbi az 1703-es betelepülésnél. Hol lehetett szerepe előtte? Miért jelentett oly sokat őseinknek, hogy „a templomnak az alap köve” nagy méltóságú elismerését tisztelték benne? 1707-ben már a falu pecsétjén szerepelt a címerünk, mely azóta is a falu ismeretlen eredetű ősi címere, melynek három búzaszála az életerőt, a mindennapi kenyeret, a dolgos nép vitalitását szimbolizálja, a betlehemi csillag pedig a falu mindenkori népének mutatja a helyes erkölcsű utat. A kő faragvány korát reneszánsz stílusa miatt Mátyás király idejéből származtathatjuk. Zavart, hogy miért két csillag van a címerbe faragva, holott a köztudatban csak egy db betlehemi csillag világított Jézus születésekor. Az asztrológusok számítása szerint a betlehemi csillag valójában két önmagában is fényes különálló csillag szerencsés együttállása eredményezte nappal is látható fényét Jézus születésének időpontja körül.

Vajon honnan vette ezt a tudást a szántói címer alkotója több száz évvel ezelőtt?

Milyen szellemiség vezérelte a kőfaragó mester kezét?

Ilyen mély értelmű szimbólumokat csak magas erkölcsi tartalom teremt. A magyarságnak melyik korára volt jellemző ilyen fajta magas erkölcsi tartalom? Mátyás király különösen kedvelte a Pálosokat, azért nevezik Hollós Mátyásnak. Véletlen egybeesés a szántói Pálos kolostorral?

A letelepedő kultúrák sorát 20-22.000 évvel ezelőtt az ősember kezdte a Pilis falura néző kőfülkéiben. Ha valamelyik a kultúrák közül véletlenül idetévedt megértem, de mindegyik? Itt több ezer éven át pezsgő élet folyt, itt mindig jó volt élni. Külön-külön szétszórtan az országban mindegyik megtelepedhetett, de Szántón mindegyik.

A honfoglaló magyarok lovasai megjárták a Pilis hegyet, ezt bizonyítják az ebből a korból származó csattok, lószerszámok, melyeket Orosdy báró gyűjtött össze a szerpentin út építése közben 1900-ban, amely kastélyát kötötte össze a Pilis csúcsával. Gyűjteményét a báró büszkén mutogatta vendégeinek.

A mai Kálvária helyén római őrtorony állt, a Kálvária pedig ezt megelőzően a Hosszúhegy Pilis felöli végén kb. a mészégető kemence környékén volt. A Hosszúhegyet a Pilistől elválasztó meredek szentkereszti út nyomvonalán haladt egykor Dobogókőre, a másik római út. A Pilis hegységbe Dél felől gyakorlatilag csak itt tud belépni az idelátogató. A középkorban, de régebben is ezen a ponton lehetett legjobban lezárni, védeni a Pilis belsejét.

2000. szeptember 20-án egy kb. 80 kilós 84-47 cm nagyságú faragott homokkövet találtunk a régi temetőben az 1998-ban kiásott középkori romok fölött. A legtöbb vélemény alapján legalább 1000 éves körülinek tartott kőbe szokatlan formájú és szimbolikájú kereszt ábrázolás van vésve. Vajon csak véletlennek tulajdonítható, hogy épp a Szt. Kereszt kolostor feltételezett helyén került elő? Számos doktor, professzor, régész, művészettörténész fantáziáját bolygatta meg a Kő rejtélye, de eddig nincs egyértelmű végső „anyakönyvi kivonata” a Kőnek. Még az sem zárható ki, hogy a kőbe vésett kereszt a végeken lévő hat lángocskának is tekinthető jelképpel, melyekben egykor a rend alapítója hat társát látta meg látomásában, a Kő magának a kolostornak a névadója.

A Szántói Keresztes Kő külön tanulmányt érdemel. Erőt sugárzó, gazdag szimbolikájának eddig meg nem fejtett üzenetét még makacsul őrzi. Talán, ha előkerül két hozzá illeszthető társa, remélhetőleg összeilleszkedik majd mondanivalója is. Dr. Nemecz Ernő professzor úr veszprémi egyetem tanárának tudományos analízise alapján a kő anyaga hárshegyi homokkő, mely a Hosszúhegy homokkő bányájából származik. Tehát a faragványt nem hozták ide valahonnan, hanem együtt a szellemiséggel itt élt Szántón, amely belefaragta magát a kőbe.

A Pálos avatáson átesett férfiak legfontosabb próbatétele a halál elfogadása volt amit egy kőkoporsóban hosszú időre lezárva teljes sötétségben éltek meg. A mi rejtélyes kövünk lapja kúposra van megmunkálva. Beékelődött egy mennyezetbe arccal lefelé. Ha Ő volt ez avató koporsó fedele akkor nem mindennapi szent ereklyét tisztelhetünk benne. A Kő alatt fekvő férfi kapcsolatba kerülhetett az égiekkel. A Kő szimbólum rendszere legalábbis ezt jelenti.

A Kereszteskő jelenleg a templom padlója alatti, üveglappal lezárt földalatti folyosóban tekinthető meg kivilágítással.

Tanulmányomban sok a „ha”, sok a feltételezés, gyanú. Ettől bizonytalan a végeredmény. Meg attól, hogy nem vagyok régész csak mészégető.

De épp a sok „ha”, a sok bizonytalan feltételezés, a túl sok megválaszolatlan fontos kérdés keltette fel a gyanúmat, hogy a mai egyetlen igazságnak kikiáltott végeredmény lenne a helyes, mely szerint az ominózus, első, eredeti B. özsébi Szt. Kereszt kolostor a kesztölci Klastrompusztán van.

Amatőr kutatgatásom, feltételezéseim nem elégségesek ahhoz, hogy a mai hivatalos álláspont tudományos megállapításait megdöntsem. Viszont, legalábbis elgondolkodtató az a sok apró nyilacska, mely mégis ebbe az irányba mutogat.

Fejtegetéseim arra talán mégis jók, hogy akár megcáfolva írásom okfejtéseit, akár újra átgondolásra ösztönző észrevételeim az objektív, hiteles történelemírást szolgálják.

A mindent eldöntő megoldás a temetőnkben nyugvó középkori romok előítélet nélküli teljes feltárása. Ehhez pénz kell és lelkiismeretes kutatómunka.

Az utóbbi évek szántói felfedezései, egyirányú nyilacskái érdekes meglepetésekkel örvendeztek meg. Az eddig ismeretlen eredetű, de fölöttébb tartalmas kultúrtörténeti leletek igazolják, hogy ez a település, ez a tér fontos szerepet töltött be a magyar történelemben. Igazolja, hogy a Pilis a magyar nemzet számára nemcsak egy röghegység. Igazolja, hogy a történelmi Pilis hegység nem csak Esztergomból és Visegrádból állt, hanem azokat kiegészítve, rangjuk elismerése mellett egyéb más fontos, a két városnál régebbi objektumokkal együtt alkotott szoros egységet.

Meglepetésemre azt is tapasztalom, hogy a tiszteletre méltó óriási eredményei ellenére a tudomány még mennyire esendő.

Falunk ennek az ősi pilisi egységnek a kapujában állt és áll most is. Ezt szimbolizálja a falu bejáratánál idén felállított kapu. Mint a kapuban állótól elvárható őriznie kellett a kapun kívülitől eltérő, kapun belüli értékeket. A Hosszúhegy a Pilis természetes védősáncát kihasználva kiegészítő építményekkel erősítették a védelmet. Kellett is hiszen népünk, nagy vezetői, uralkodói innen irányították hazánk sorsát. Nyilvánvaló, hogy aki őrt áll az támadásnak van kitéve. Ez ma is így van.

A Pilis Kapujába faragott szívkereszt, kőbe faragva megtalálható a templom két szenteltvíz tartóján, a hét zarándokkeresztünk egyikében, temetői régi sírkövön, a Baross-kúria utca frontjának falába idén beépített Boldogasszony oszlop kápolnácskájában is mely ki tudja mióta hevert elfelejtve eddig a templom kert árnyékos zugában. A Szívkereszt szimbólum a Pilis szeretetében nyugvó keresztényi rendet jelenti. Hogy-hogy ilyen magas erkölcsi szellemiségű szimbólumokat őriz a falu? Kitől örökölte? Jó lenne megfejteni származásukat, jelentésüket. Szülőfalum nem csak az én szívem csücske hanem az egész Pilis hegység Duna által határolt szív alakú területének déli csücske. A fizikailag is megfogható érdekes leleteink mellé állítva a szimbólumaink logikája, kőbe zárt mondanivalója, azok megismerése biztosan segítené a történelmi ok megfejtését.

Mint ahogy egy hangversenyterem melynek előadás előtti csendjében külön, külön hangolódnak a különféle hangszerek. Finom hangok. A vájt fülűek számára sejtetik, hogy ezek az egyéni vibráló csilingelések nemsokára összeállnak harmonikus egységgé.

Már csak a karmester hiányzik aki lelket lehel a most még szétszórt hangokba és zenekart varázsol belőlük.

A kottatartón koppan a pálca, a karmester int, és a hallgatóság kiemelkedik a zörgő csörömpölő anyagi világból egy magasabb szellemi állapotba. Az ember ilyenkor végtelenül sajnálja, hogy a nagyot hallók nem részesülhetnek ebből a páratlan élményből.

Pilisszántónak stradiváris mesterkéz alkotta hangszerei vannak. Kőbe vannak vésve, mert mint ahogy Wass Albert írja: A kő marad, a kő marad.

A titkok létezését bizonyító, szimbólumokkal ékesített fizikai anyagnál egy oktávval magasabb hangon szólnak Pilisszántó szimbólum rendszerének üzenetei.

Legsűrűbben előforduló jelünk a szív és kereszt.

Az emberiség talán két legfontosabb lételeme!

A szeretet és a hit. Ha úgy jól belegondolnak a vájt fülűek, van ennél fontosabb dolog a világon?

Régi temetőnk egy kőből faragott gyönyörű sírkövein, az élet és halál emlékművein legtöbbször ezt üzenik nekünk őseink. A Trojica zarándok kereszten, melyet engesztelésül ajánlott fel Licsik Adam 1900-ban a Szentháromságnak, a szív kereszt alatt egy körben bevésett 8 ágú rozetta is figyelmeztet a teljességre.

Csobánkai erdőben egy szál magában álló keretes kereszt kellős közepén egy nagy szív, a szeretet dobog Jézus testének helyén.

Vajon véletlen, hogy temetőinkben, a Kálvárián összesen hét helymeghatározó nagy keresztünk áll?

Érdekes módon zarándok keresztünkből is hét van.

A fő út mentén a faluba érve a Trojica, a Csobánkai úton, a Rókus kápolna előtt, a templom előtti, a Szent Flórián, fönt a dombtetőn Pilisszentkereszt felé és hetedikként a Milleniumra felállított Hősök tere keresztje.

Temetőink sírkövei arról tanúskodnak, hogy egyszerű, kérges és nehézkezű őseink akik a helyesírást csak mellékes úri huncutságnak tartottak ugyan de csodálatos, tiszta erkölcsre és szépre érzékeny lelkületük kisugárzása a hideg kövön át száz évek multán most is melegíti utódaik szívét.

Örökre belevésték hegyeink kövébe azt, ami nekik fontos volt, és nekünk is az lehet.

Egymásba kulcsolódó két kéz, virágfüzér, kehely ostyával, Krisztusi jelrendszer, tövisbe zárt vérző szív, négy-hat-nyolc-águ rozetták, korpusz angyalokkal, négy világtájra mutató jel, szabályos átlós négyszögbe ölelt (bizánci?) kereszt és egyéb tömör mondanivalóval bizonyítja azt a különös, magasabb szellemiséget, amely falunk terében vibrál.

A templomba belépve rögtön két szentelt víz tartóra nyúlik kezünk. Alul bevésve ott van a Krisztusi jel a szívkereszttel. Fölöttük a mennyezeten szintén egy gazdag szimbólum. A hétfájdalmas Szűzanya oltár, melyet véletlenül épp egy Pálos templomból a nyugat szlovákiai Sastynból hoztak Szántóra őseink ahonnan egyébként a hasonló nyelvjárásból ítélve vélhetően az 1703-tól újra telepített falunk lakói származnak. A tizenkét csillaggal koronázott Szűzanya, a boltozatra festett Árpád-házi királyok hét képe, a szószék szimbólumai ösztönzik elgondolkodásra agyunkat.

Külön tanulmányt érdemelne a Baross-udvar téglahomlokfalába beleépített Boldogasszony oszlop-kápolnácska szimbólum sora. A szimbólumok kidomborodnak ezért a kőfaragvány valószínű idősebb 1882-nél mert az évszámot már csak bele tudták vésni és nem rá, úgy mint a többi jelet.

Vagy mit akart nekünk üzenni a Termékenység sziklába vésett női idol a mosolygós párjával? Szimbólum értékük van nekik is!

Legtöbbet kutatott és vitatott szimbólum rendszere a Keresztes Kőnek van. Nincs összehasonlítási alap. Teljesen egyedi és nagyon mély értelmű. A feltételezett Szent Kereszt Pálos kolostor középkori romjain talált kőnek már tekintélyes irodalma van de Ő őrzi a titkát. Bizánci kereszténységre emlékeztető bonyolult, de határozott jelrendszere ismét egy ősi tudású keleti kultúrára utal, mint ahogy a Ziribár dűlő eredete és jelentése.

Egy település címere a település jellemző egyéniségét sűríti kifejező szimbólumokba.

A mi címerpajzsunkat a betlehemi csillag és a búzakalász uralja. Ezt érdemelte ki a falu. A pajzs alak védekező eszköz nem támadó. Maga elé téve a bajban mögé bújik gazdája. Általában a pajzs alakú címerekben kard, pallos, tőr vagy más ölő eszközöket ábrázolnak, hogy a támadóban félelmet keltsenek, elrettentsék a rá tekintőt és tudassák vele mire számíthat. A mi falunk védelmét az égiekre bízták őseink. Legyőzhetetlen hatalom védelme tölti meg címer pajzsunkat: a tisztelet és a szeretet jelképe. Ez van megfaragva a templom alapkövébe melyre a templom szellemisége épült. Akiket ez a csillag vezetett Izraeltől keletre lévő országból jöttek. Mely nagy tudású kultúra volt ott ahol többet tudtak Heródesnél és írástudóinál.

A búza tábla tarlóján kiszóródott magokat mezítláb szedegető gyermekként édesanyám rá mutatott a búzaszem hegyén rajzolódó pici ábrára. Látod fiam, ez Jézuska arca! Azóta a búza számomra nem takarmány hanem misztikus növény. Az élet csírája a Mi Atyánk kenyere. Most már tudom miért követelt előkelő szerepet Pilisszántó címerében a búzakalász szimbóluma. Sejtem, van még mondanivalója.

Vajon ki lehetett a három napkeleti király? Honnan jöttek és miért voltak bölcsek? Mivel érdemeltek ki ilyen kiváltságos égi felvezetőt, miért pont ők voltak a megszólítottak?

Ködösítő területen át védte és biztos kézzel vezette őket a Megváltóhoz a mi betlehemi csillagunk.

Mi lehet az oka ennek a ragaszkodó következetes keleti kultúr kötődésünknek?

Pilisszántó lakói a titokzatos három királyhoz hasonlóan vajon miért érdemelték ki ugyanazt az erkölcsi irányt mutató égi felvezetőt? Ilyen dolgok nem véletlenül születnek!

Nem lehet véletlen az sem, hogy a jelzések iránya keletre mutat. Miért nem kerül szóba Párizs, London vagy Berlin?

Miért Mezopotámia felé hunyorítanak cinkos kacsintással Pilisszántó történelmi leletei?

Azt hiszem a titkot tovább kell keresnünk a hangolódó hangszereinkben. Sokat mondó de még meg nem fejtett szimbólumaink segíthetnek ebben.

Arra gondoltam, a Pilis környéki szlovák falvak magukkal hozhatták közös szimbólum rendszerüket az ős hazából az 1700-as években, hisz a török és a Habsburg elnyomás után a semmibe érkeztek az új letelepülők.

Össze hasonlítva testvér falvainkat mégis Szántón látom a legtöbb, egyedibb szimbólumokat, amiből azt kell kikövetkeztetnem, hogy érkezésünkkor már itt voltak a többi lelettel együtt, átvettük, azonosultunk velük és őriztük őket.

Az kétségtelen, hogy Pilisszántó kőbevésett történelmi „kottája” a keresztényi érték rendje. Ha ezt felismerjük és elismerjük már nem lesz nehéz ráismerni a karmesterre, a Teremtőre. Ha a kottatartónkon az Ő karmesteri pálcája koppan akkor segítségével kiemelkedhetünk a zörgő-csörömpölő, anyagi világból egy magasabb szellemi állapotba.

Ha nem, akkor összetörésig csörömpölünk tovább.

Népünk sohasem volt vérszomjas de a szabadságot és az igazságot szomjúhozta, nem utolsó sorban a Pilis értékeit védte.

Vajon miért kellett irdatlan áldozattal kiépíteni a szakaszaiban most feltárt mélyen fekvő földalatti folyósokat, mely folyosók végeihez érve kikövetkeztethető, hogy csak részei a még ismeretlen földalatti folyosó rendszernek, amelyek behálózzák a falut. Templomunk 1760-ban épült. Az építés előtt készült falutérképen látható, hogy a Fő út két oldalán szorosan beépült utca sorban évtizedekig szándékosan üresen hagyták a leendő új templom helyét amelyre a falu lakói sokáig pénzt gyűjtöttek. A falu akkori vezetői valamilyen fontos ok miatt jelölték ide a leendő templom helyét holott nem éppen a legpraktikusabb helyszín.

2002. augusztus 24-ig a szakma nem tudott ilyen folyosók létezéséről. A templom mértani közepén, több méterrel a beszakadt padló alatt, kőből épített szerteágazó folyosók folytatását lefalazás és szándékos beomlasztás, eltömedékelés szakítja meg. A folyosók beszakítása és feltöltése már a középkorban megtörtént ezt igazolják a tömedékben talált cserepek. Azóta a templomon kívül is megtaláltunk egy 11 méteres szakaszt, mely az út alatt haladva a szomszéd ház alá megy, ahol a folyosó vége valamibe beletorkollik, de az most fel van töltve földdel. A templom déli oldalán is kéne lenni legalább egy vagy két folyosónak.

Innen kétszáz méterre álló Baross ház nagyon öreg alapjai alatt jóval ugyanilyen kiépítésű folyosó szakasz lett feltárva. A folyosó fölött különböző korokban épült, többszintű pince építmények láthatóak, melyekből újabb, szintén különböző korokból származó folyosók boltozatai látszanak. A felső zárt pince szinten pedig egy 12 méter mély kőből kiépített és az idők során háztartási hulladékkal eltemetődött kutat ásott ki a régész. Minden kiásott méterrel korban is száz éveket mentünk visszafelé. Halomnyi régészeti csemege áll ládákban feldolgozásra várva.