A Geológia című szaklap legfrissebb számában egy európai geológus Atlantisz egyik lehetséges helyszínével, a Gibraltári-szorostól nyugatra elsüllyedt Spartel szigettel kapcsolatos kutatási eredményeit ismerteti.

„Földrengés rázta meg a térséget, és félelmetes szökőár keletkezett. Egy nap és egy éjjel lefolyása alatt Atlantisz lesüllyedt a tenger mélyére.” Platón görög filozófus 2300 éve így számolt be a mesésen gazdag város pusztulásáról. Leírásai azóta is tudósok garmadát tartják izgalomba. De létezett-e valóban Atlantisz? És ha igen, hol helyezkedett el, mikor tűnt el?

A Geológia (Geology) című szaklap legfrissebb számában Marc-Andre Gutscher, a plouzané-i Tengeri Kutatások Európai Intézetének szakértője közöl részleteket Atlantisz egy lehetséges helyszínéről, a Gibraltári-szorostól nyugatra elsüllyedt Spartel szigetről.

A Cadizi-öbölben található sziget csúcsa körülbelül hatvan méterre fekszik a tengerszint alatt. A szigetet a legutóbbi jégkorszak óta borítja víz, amikor is a gleccserek olvadása jelentős vízszintemelkedést okozott.

A geológiai bizonyítékok szerint a szigetet 12 ezer évvel nagy földrengés és szökőár sújtotta. Mivel Platón úgy fogalmaz, hogy Atlantisz Héraklész oszlopain (azaz a Gibraltári-szoroson) túl terült el, Gutscher hanglokátorokkal kezdte vizsgálni a potenciális helyszínt. Kutatásai a kincsvadászok számára vegyes eredményt hoztak.

Egyrészt csalódást kelthet, hogy a vizsgálatok szerint abban az időpontban, amit Platón megadott a város pusztulására, a sziget partvonala már jócskán víz alatt volt. A geológus vízmélységre vonatkozó mérései szerint a platóni időpontban a sziget már csak 500 méter átmérőjű „szigetecske” lehetett, ami egy fejlett civilizációjú városállam kialakításához szűknek tűnik.

Másrészt viszont a geológus kutatásai szerint Atlantisz elsüllyedése óta a térséget nyolc nagy földrengés rázta meg, amelyek mindegyike következtében a tengerfenék több métert is süllyedhetett. Így 12 ezer éve Spartel az eddigi elképzeléseknél akár 40 méterrel magasabban is fekhetett, és akkor már kiterjedése elérhette az ötször két kilométert is.

„Ez persze még nem jelenti, hogy a sziget lakott is volt” – hangsúlyozta Gutscher egy, a közelmúltban Görögországban tartott konferencián. A kutató nem tartja valószínűnek, hogy fejlett bronzkori kultúra bontakozott ki a szigeten, egyszerűbb halászó közösségek létezését azonban nem zárja ki.

A történészek a bronzkor kezdetét körülbelül 5000 évvel ezelőttre teszik. Gutscher a konferencián elmondta, hogy hanglokátoros vizsgálatai nem fedtek fel olyan szokatlan geometrikus struktúrákat, amelyek eltűnt civilizációra utalnának. A kutató azonban elképzelhetőnek tartja, hogy az egyiptomiak, akiktől Platón az Atlantisz-történetet hallhatta, más definíciót használtak az évre, így lehet hogy a rejtélyes civilizáció elsüllyedése az eddig hittnél később következett be.

Az athéni konferencián egyébként a kutatók 24 olyan kritériumot is meghatározták, amely szükséges ahhoz, hogy egy térség Atlantisz potenciális helyszíneként szóba jöhessen. A helyszínt többek között forró tavasz és északi szél jellemezte, élőhelyül szolgálhatott elefántok számára, a terület 10 ezer harci szekérrel bíró hadsereget tartott el, valamint rituális bikaáldozatok bemutatására is lehetőség nyílt.