Egy pólusváltozás nyomán Lemúria tehát elmerül és Atlantisz került felszínre.

Atlantiszban a Nakaal iskola tagjai egy új tudatot alakítottak ki: lemodellezték az emberi agyat. A Udal szigetén (ami egy kis sziget Atlantisz északi részén) egy hatalmas falat húztak középen, és kettévégták, ezenkívűl középtájon is kettéosztották - így a szigetet négy darabra vágták. AZ iskola ezer tagja pedig természetüktől függően a bal (férfias) vagy a jobb (nőies) oldalára ment lakni a szigeten.

A teljesség képének közelebb hozása és a saját világképünk alkítása vezetett arra, hogy megjelentessem ezt a világhálón már  máshol is szereplő nemcsakhogy teremtéstörténetet, hanem Földünk űrkapcsolatait is felvonultató írást.

Ha gondolod, szélesítsd te is szemléletmódodat végigolvasásával.

Nagyon nehéz a távoli múltról írni, különösen amire nem emlékszik konkrétan az ember. Lehet itt-ott olvasgatni, több angyali csatorna is hoz hírt a múltról (köztük Kryon az egyik), de minden csak részek, részletek, átmegy különféle emberek valóságán, látás, képalkotás, gondolkodásmódjának és világnézetének szűrőjén.

Lemúriában, a magára hagyott emberiséggel kezdődött el az ősi gyakorlatilag állati szinten levő emberi faj, ami a testét és a lelkét a Nephilimektől és a Sziriusziaktól, illetve a helyi főemlősök képviselőitől kapta lehetőséget biztosított az angyalok számára, hogy megvalósítság a nagy kísérletet. Ekkor érkezett az angyalok első hulláma - amit a Szálláscsinálók néven is szoktak emlegetni - ezekbe az itt élő lényekbe.

Az Angyalok összekapcsolódtak velük, ők adták a (test és a lélek mellé a) Szellemet, ők oltották beléjük a sötétségben létező lényekbe isteni csírát, s ennek a csírának a növekedése, a sötétségből a fényre vezető út a tanulási folyamat, aminek a vége a megvilágosodás, a saját isteni természetünk felismerése.

A festmények stílusa és a használt festőanyag hasonlítanak az európai őskori barlangfestményekhez.