A tudás a földünkön külső erők által jelent meg és nem egy megmagyarázhatatlan majom-evolúció révén. (Nem több millió éves fejlődés nélküli ember-állat lét után, hirtelen felgyorsult és pár tízezer év alatt kialakult a gondolkodó ember!?) Ehelyett a civilizációs történetünk több tízezer évvel ezelőtt kezdődött és azóta a fejlődésünk több cikluson ment keresztül. Külső hatások révén alakultak ki a korábbi fejlettebb civilizációk a Földön, majd elpusztultak és a néhány megmaradó révén újra indulhatott a ciklus.

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET című írásomban vázoltam a földi civilizáció kialakulásának főbb állomásait és jeleztem, hogy ebben óriási szerepe volt a földönkívüli, magasabb rendű tudásnak. A Fejlettebb meghatározás alatt csak egy dolgot említettem példaként a gondolatátvitel képességét. Csak jelképesen fussuk át mit jelentene ez a képesség a földünkön, milyen óriási változást okozna. Első lépésben megszűnne a hazugság, mely alapjaiban mérgezi meg a földet és hozzájárulna a valós értékek szerinti világ kialakulásához, mert a tényleges tudás, a valós képesség lenne a mérce.

Tiahuanaco az andoki magas-fennsíkon (Altiplano), a Peru és Bolívia határán fekvő Titicaca-tó délkeleti csücskénél, a tótól 15 kilométerre délre, 3850 méter tengerszint feletti magasságban, La Paztól 60 km-re nyugatra található. A Délközép-Andok kulturális hagyomány területén fekszik, körbevéve prekeramikus településekkel (Wankarani, Chiripa, Qaluyu, Pukara), valamint a régészetileg szorosan ide tartozó településekkel (Chiripa, Pajchiri).

A városnak szoros kereskedelmi kapcsolatai voltak már a legkorábbi, prekeramikus időkben a Közép-Andok kulturális hagyomány vidékeivel, a későbbi rivális Wari Birodalom területeivel, sőt a Felső-Amazonas vidékével is.

Egy afrikai törzs ősi hite szerint az emberiség a Szíriusz csillagcsoportról származik. Tudásuk és csillagászati ábráik évezredes múltjukból szájról szájra öröklődve maradtak meg a mi tudósainknak. Nem sokkal az első holdraszállás után olyan elképesztő csillagászti és tudományos adatok kerültek elő két néprajzkutató munkáiból, ami gyökerestől megrázta a tudományos világot. 

Kik azok a dogonok?

A dogon törzs a Niger folyó nagy kanyarulatában, 300 mérföldnyire délre Timbuktutól, - ahol az őseik mintegy 500 évvel ezelőtt letelepedtek - főként a mai Mali Köztársaság területén él.

Atlantisz. A szó - kimondva - mindenkiben valamiféle érzést kelt. Nem tudunk halla­tán közömbösek maradni. Vannak akik csodálattal és sajnálattal adóznak e letünt, fan­tasztikusan hatalmas és gazdag birodalomnak, míg mások a puszta létezését is tagad­ják.

A viták olykor rendkívül hevesek és indulatosak. Vajon miért van szükség arra, hogy valakik ennyire elszántan tagadjanak valamit, ami szerintük nem is létezett, és - a másik oldalt nézve -, mért szükséges körömszakadtáig védeni olyan igazságot, melynek nyil­vánvalósága Napnál fényesebb.

Az azonos című könyv szerzője előadásának anyaga 1989-ből

Vajon járhatnak-kelhetnek-e atlantiszi leszármazottak közöttünk? A kérdés sokkal bonyolultabb és összetettebb annál, hogy kategorikusan válaszolhassunk rá. Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy egyáltalán maga Atlantisz létezett-e s ha igen, elérhetett-e ott a fejlődés egy olyan stádiumot, amikor már lakosai megtették az első lépéseket a világűr meghódítása felé, s feltéve, hogy mindez valójában megtörtént, állnak-e rendelkezésünkre olyan bizonyítékok, melyek ezt egyértelműen igazolják?

A jégkorszak hirtelen véget érésével gyökeresen átrendeződött Földünk arculata is. Az is elképzelhető, a legújabb feltételezések szerint, hogy a jég nagy tömegeinek elolvadása miatt bekövetkező tömegeloszlás-megváltozás még Földünk forgástengelyének helyzetét is megváltoztathatta.

Erre, mármint hogy a jég milyen rettenetes nyomással rendelkezik, jó példa Antarktisz, melyet 700 m-rel nyom le hatalmas súlyával, valamint a mai napig emelkedő Nyugat-Európa, mely ettől a tehertől már megszabadult, s a folyamatok ezredévekkel később is tartanak.

A katasztrófa

Most már elérkeztünk oda, hogy megkísérelhessük az események rekonstruálását. Természetesen lehetséges az eddig tárgyalt dolgokat véletlen egybeesésekkel is magyarázni, de azt hiszem a felsorolt különböző tudományterületek közel egybehangzó állításait nehéz lenne olyan globális véletlenrendszerrel értelmezni, ami elmosná a tényeket. Ugyanis, az a kráter márpedig ott van.

A Portugália partjai mentén található, víz alatti, több mint ötezer méterbe nyúló krátert, két dolog is létrehozhatta.

Atais vallása röviden a Teremtő szeretetteljes Atyasága és az emberiség testvériségének a tanításából állott.

Mindenkinek meg kellett tanulnia, hogy létezik egy Legeslegfelsőbb Lény, aki Végtelen és Mindenható.

E Legeslegfelsőbb Lény a Teremtő, aki teremtett mindeneket úgy az érzékelhető, mint az érzékfölötti világokban, a belőle kiáradó Négy Nagy Elsődleges Erő által.

Az embert is a Mindenható Lény teremtette, mégpedig közvetlenül.

Atlantisz – Felfedezések 

Soha nem kezdődött volna el a kutatás, ha a görög filozófus, Platón (kb. Kr. e. 427-347) nem meséli el a történetét két dialógusában, a Timaioszban és a Kritiaszban. Atlantisz létezése nem tény, de nem is alaptalan mese. És nem Platón agyából pattant ki, ugyanis az egyiptomi Középbirodalom idejéből ránk maradt egy ugyanilyen mese.

Egy papirusz, amely ma Szentpétervárott található, elbeszéli egy utazó történetét, aki a fáraó bányái felé tartott egy hajón, amikor a hatalmas hullámok ripityára törték a hajót, és rajta kívül mindenki vízbe fúlt.

A sumer történelem első nagy szakértője Samuel Noah Kramer volt. Az Egyesült Államokban élt, egyetemi szinten kutatta a sumer történelmet. Ő volt az első úttörő és szinte teljes mértékben megfejtette a sumer kultúrát. Amivel nem foglalkozott az a mitológia, azaz az istenek és cselekedeteik.

Olyan szinten tanulmányozta a sumer világot, mint a mai iskolában tanítják Magyarországot.