Az Atlantiszi kultúra öröksége többek között a kristálygyógyászat, a papok ugyanis akkoriban még kézrátétellel és kristályokkal gyógyítottak. Az Atlantisziak által legnagyobb becsben tartott 12 kristályt és azok hatását már napjainkban is felfedezték…

A drágakövek a Föld mélyén születnek az évmilliók alatt végbemenő geológiai változások következtében. Az ásványi anyagok különféle formában kikristályosodnak, és tökéletesen szimmetrikus kristályszerkezetük révén különleges rezgéssel rendelkeznek.

Most kivételesen nem a múltba, hanem a jövőbe kalandozunk.

Az Atlantis űrsikló utolsó útját tette meg a kilövőálláshoz helyi idő szerint május 31-én, hogy felkészüljön július 8-i felbocsátására.

Az Atlantis közép-európai idő szerint június elsején, hajnali háromnegyed egykor indult meg a 39A kilövőálláshoz, az 52 emeletes Szerelőcsarnokból. Az 5,2 kilométeres utat az Apollo korszak hernyótalpas vontatóján tette meg, mely általában hat órát ölel fel.

Ha megnézzük egy lexikonban az Atlantisz címszót, láthatjuk, hogy csaknem mindenhol legendák vagy mítoszok közé sorolják. Egy civilizáció fejlődött ezeken a hatalmas szigeteken, ám évezredekkel Egyiptom és Mezopotámia történelmének kezdete előtt eltűnt az Atlanti-óceánban és csak a környező kontinenseken izolálódott kolóniái maradtak fenn, amelyek később maguk is civilizációkká fejlődtek, s amelyeket mi a történelem kezdeteként tartunk számon

Szimbólumok között élünk. Jelképek egész rendszere veszi körül mindennapjainkat és ünnepeinket egyaránt. Tudomásul vesszük jelenlétüket, üzeneteket fogadunk be általuk, ám legtöbbször talán anélkül, hogy a mélyebb rétegekre is felfigyelnénk.

Pedig a szimbólum szerepe valójában az, hogy az emberi gondolkodás, világlátás mélyebb, összetettebb elemeinek adjon kifejeződést. Jeleket életünk megannyi terén használunk.

A maják nemcsak a múló napok számolásával, elméleti úton mérték az időt.

Kiváló csillagászok is voltak. Ezt nemcsak a hosszú ideig megfejthetetlennek tűnt naptáruk, hanem az őserdő fogságából kiszabadított régészeti leletek is. Ismerték az őket körülvevő égboltot és a bolygók mozgását.

A klasszikus maja templomok bejáratait tetőzetét, a maja boltívet, és az úgynevezett „fésűdíszt” úgy tájolták, hogy láthassák bizonyos csillagok felkelését, delelését és lenyugvását.

A tudás a földünkön külső erők által jelent meg és nem egy megmagyarázhatatlan majom-evolúció révén. (Nem több millió éves fejlődés nélküli ember-állat lét után, hirtelen felgyorsult és pár tízezer év alatt kialakult a gondolkodó ember!?) Ehelyett a civilizációs történetünk több tízezer évvel ezelőtt kezdődött és azóta a fejlődésünk több cikluson ment keresztül. Külső hatások révén alakultak ki a korábbi fejlettebb civilizációk a Földön, majd elpusztultak és a néhány megmaradó révén újra indulhatott a ciklus.

A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET című írásomban vázoltam a földi civilizáció kialakulásának főbb állomásait és jeleztem, hogy ebben óriási szerepe volt a földönkívüli, magasabb rendű tudásnak. A Fejlettebb meghatározás alatt csak egy dolgot említettem példaként a gondolatátvitel képességét. Csak jelképesen fussuk át mit jelentene ez a képesség a földünkön, milyen óriási változást okozna. Első lépésben megszűnne a hazugság, mely alapjaiban mérgezi meg a földet és hozzájárulna a valós értékek szerinti világ kialakulásához, mert a tényleges tudás, a valós képesség lenne a mérce.

Tiahuanaco az andoki magas-fennsíkon (Altiplano), a Peru és Bolívia határán fekvő Titicaca-tó délkeleti csücskénél, a tótól 15 kilométerre délre, 3850 méter tengerszint feletti magasságban, La Paztól 60 km-re nyugatra található. A Délközép-Andok kulturális hagyomány területén fekszik, körbevéve prekeramikus településekkel (Wankarani, Chiripa, Qaluyu, Pukara), valamint a régészetileg szorosan ide tartozó településekkel (Chiripa, Pajchiri).

A városnak szoros kereskedelmi kapcsolatai voltak már a legkorábbi, prekeramikus időkben a Közép-Andok kulturális hagyomány vidékeivel, a későbbi rivális Wari Birodalom területeivel, sőt a Felső-Amazonas vidékével is.

Egy afrikai törzs ősi hite szerint az emberiség a Szíriusz csillagcsoportról származik. Tudásuk és csillagászati ábráik évezredes múltjukból szájról szájra öröklődve maradtak meg a mi tudósainknak. Nem sokkal az első holdraszállás után olyan elképesztő csillagászti és tudományos adatok kerültek elő két néprajzkutató munkáiból, ami gyökerestől megrázta a tudományos világot. 

Kik azok a dogonok?

A dogon törzs a Niger folyó nagy kanyarulatában, 300 mérföldnyire délre Timbuktutól, - ahol az őseik mintegy 500 évvel ezelőtt letelepedtek - főként a mai Mali Köztársaság területén él.