Sziasztok !

 Egy érdekes, újszerű szemléleten alapuló közösség indult a network hálózaton  Szemléletváltók klubja    http://valtozas.network.hu/    gyere és nézz körül nálunk.

Az 1980-as években kétszer is jártam Khorezm történelmi terület fővárosában, Khivában. Akkor a Szovjetunió Üzbég köztársaságához tartozott, de nem a fővárosa, csak egy köztársaság széli, a sivatagból magas tornyaival előtűnő álmos és ottfeledett múzeumvárosnak tűnt. Óriási területen nagy kiterjedésű épületek maradványai, magas, kék mintás csempével borított, szikrázó tornyai között sétálva az az érzés kerített hatalmába, hogy nagyon gazdag szellemiségű földön járok.

Az 1980-as években kétszer is jártam Khorezm történelmi terület fővárosában, Khivában. Akkor a Szovjetunió Üzbég köztársaságához tartozott, de nem a fővárosa, csak egy köztársaság széli, a sivatagból magas tornyaival előtűnő álmos és ottfeledett múzeumvárosnak tűnt. Óriási területen nagy kiterjedésű épületek maradványai, magas, kék mintás csempével borított, szikrázó tornyai között sétálva az az érzés kerített hatalmába, hogy nagyon gazdag szellemiségű földön járok.

A maja városok titokzatossága a mai napig foglalkoztatja a tudósokat és izgalomban tartja a turistákat. Még az olyan elemi kérdésekre sincs magyarázat, hogy miért éppen oda építették ezeket a városokat, ahova. A Yucatán-félszigeten ugyanis nincsen víz, se folyó, se tó, viszont hatalmas mennyiségű földalatti vízréteg gyűlt össze a félszigeten a felszín alatt.

Ezeket a földalatti vízgyűjtőket cenote-nak (szenote) hívják. A cenote-ok a föld legérdekesebb és talán legszebb vízforrásai.

A népi vallásosság változatos formáit a lélek igénye hozta létre. A lélek igénye, hogy a bibliai évkör ünnepeit a templomi liturgiához képest emberközelibb, tevékenyebb módon élhessék meg.

Ma már az egyházakban is sokan látják, hogy milyen hiba volt évszázadokon keresztül fellépni a népi vallásossággal szemben, mely mára - köszönhetően elsősorban a modernizációnak - szinte kiveszett. A lélek igénye azonban nem múlt el, csak a népi vallásosság helyét ma az ezotéria tölti ki.

Szőnyi József

Mit rejtenek a régi temető romjai?

Pilisszántó hiteles múltját kutatom

Ma már nem lepődök meg falunk földjéből előbújó fantasztikumoktól, bár érdekes miért a millennium néhány évére vártak ezek a föld alatt gyülekező leletek?

Évszázadokon át hordták haza építkezéshez a Pilis egyik oldalában heverő köveket, de senki sem látott bennük érdekeset, geológiai csodát, csak hasznos építőkövet a kerítés falában.

Bár a térképet a mohácsi vész után nyomták, mégis az 1514-es magyarországi állapotot rögzítette, amikor a Pilisben még nem pusztított a török. A térkép akkora területet ölel át, a Dalmát tengertől Galiciáig, hogy nyilván csak a fontosabb helységneveket írta rá, az ismert stratégiai helységeket jelölte meg. Nem valószínű, hogy az akkor pár házból álló Szántó falucska önmagában meghatározó jelentőségű volt a Pilisben. Akkor vajon az első magyar térképen miért került Szántó mégis a Pilis hegység, Esztergom, Visegrád, Szentendre helységek vitathatatlan előkelő rangsorába?

Atlantisz legendáját vagy elhitték vagy tagadták évszázadokon át. De bármi is az igazság, tény, hogy maga a legenda az, ami realitássá fejlődött. Gazdagította számos nép irodalmát és elősegítette az óceáni árkokra vonatkozó kutatásokat.

Ha Atlantisz egykori aranyvárosai és termékeny síkságai valóban léteztek és valóban hirtelen pusztultak el, akkor meglehet, hogy történelmileg "körben" járunk.

Az elmúlt 6-8000 évben ugyanis a Föld népei fokozatosan felépítettek egy világcivilizációt, amely jelenleg a pusztulás előtt áll.

Világszenzáció! Világszenzáció látott napvilágot a minap, ám sem a Blikk, sem a legnagyobb TV állomások nem számoltak be róla, holott a magyarság ügyét régen látott módon ragyogja be ez az új remekbeszabott régészeti felfedezés. A világ legrégebbi ismert piramisáról tudniillik most már 100%-os bizonyossággal kijelenthetjük, hogy a hun-magyarok, azaz elődeink, a mag (tudás) urai építették. A hüledezéskeltő hír röviden ismertetve a következő:

A szénizotópos mérések alapján 34.000 évesre saccolt híres boszniai Nap Piramisban székely-magyar rovásírással íródott feliratokat talált egy magyar kutató, Szakács Gábor, s már egyértelműen azonosított húsz rovásbetűt is, melyek egy az egyben megegyeznek a manapság általunk is ismert székely ABC jeleinek vonásaival.